Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
MONUMENTA HISTORICA - Németh Gábor: Körtvélyesi István szikszói bíró és fia XVIII. századi naplója
NEMETH OADOK Körtvélyesi István szikszói bíró és fia XVIII. századi naplója Az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárának egyik ismeretlen kincse nemes Körtvélyesi István szikszói bíró és fia XVIII. századból fennmaradt naplója/ mely ritka és becses forrásként szolgál egy jellegzetes társadalmi réteg - a mezővárosok társadalmát nagymértékben meghatározó, lényegében a paraszti életforma keretei között élő - kisnemesség életmódjára, gazdálkodására, családi kapcsolataira, mezővárosokon belül betöltött szerepére, műveltségi viszonyaira. Művelődéstörténeti értékét az idősebb Körtvélyesi protestáns szellemiségből táplálkozó szemléletmódja és versei növelik. A család és az életterét alkotó település sorsának szoros összefonódása következtében mint helytörténeti forrás is figyelemre méltó. A sokszor nemzedékeken keresztül vezetett köznemesi naplók, családi följegyzések, mint a provinciális nemesi írásbeliség emlékei, jellegzetes ter2 mékei a XVIII. század írásbeliségének. A KÖrtvélyesiek naplója azonban tartalmát és itt vázolt vonatkozásait tekintve elsősorban a mezővárosi írásbeliség köréhez kapcsolódik, melynek kiadásra mindenképp érdemes, ritka. . ~ 3 sagszamba menő dokumentuma. A naplót idősebb Körtvélyesi (Kertvelesi) István (1687 körül - 1757) kezdte vezetni az 1730-as évek közepén. A korabeli naplóirodalomban jellegzetes módon, moralizáló bevezetésben indokolta meg szándékát: "alacsony sorsú famíliájának" történetét, viselt dolgait tükörként szánta les zár máz Ottóinak. Halála után a napló vezetését István nevű fia (1713-1779 után) vette át. A családi eseményeket, megörökítésre szánt dolgokat magyar nyelven, évek szerint csoportosítva jegyezték le. Az 1779-es évnél a kézirat megszakad, utolsó lapjai valószínűleg elvesztek. A napló elemzése mindenekelőtt lehetővé teszi egy kisnemesi család leszármazásának, tipikusnak mondható életpályájának a vizsgálatát. (A továbbiakhoz lásd à családfát! ) A Körtvélyesiek a Borsod megyei Hídvégardóból származtak. A család megnemesítése talán hadi érdemekhez köthető, hiszen a lejegyzett hagyomány szerint Körtvélyesi János 1626 körül "vitézlő hadi ember" volt. Ugyanebből az évből maradt fenn adat, az 1625. április 11-én kelt armális, Borsod , , , 4 vármegyében való kihirdetéséről. 74 7
