Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)

MONUMENTA HISTORICA - Vörös Károly: Egy gömöri nemzetőr két hete 1848 decemberében (Alexy Lajos naplója)

- mivel a magyar tábor két harmada bujasenyvben szenved - arra intetik, hogy a kéjhölgyeket orvosi felügyelés alá helyezze, s minden elhagyott bujasenyvben szenvedőt szorgalmasan gyógyíttasson.

November 20-án, kedden: Tegnap Gömör megyének nemzetőrök kiállítását illető félszólíttatásakor azonnal elhatározván magamat nemzetőrnek béje- gyeztetni, ezért már ma legelőre is Szegő Zsiga nemzetőri kapitánynak jelentéin be magam. Elérni ez által célom, magamat a honvédelmi terhek alól ki nem húzni, mindazáltal azokat csak a sors által kijelölve viselni.

A délelőtt többi részét asztalosnál (komót miatt), suszternél, szabónál és árúk vevésével töltém, magamat a netáni táborbani létre előkészítve.

Délután az e hó 7-étől elhanyagolt naplómhoz fogtam és abba e hó 27- ét jegyezém.

Estve fele Stech orvosnál szállásolt egykori oskolatársamat, Országh Jó- sefet látogatám meg. Körében találám Tóth Lászlót is. Beszélgetésünk na- gyobbára a leendő hadba menetelről folyt.

Vacsora után Fábry Károlynál több ösmerősökkel (Feyman, Richter) 30 garas nyereséggel lO-ig lutria játszással mulatám magam.

Noverrber 29-én, szerdán: Felkelvén 4-kor, legközelebb tett költségeimet jegyezém.

Dolog nélküli időzés és papíros vétel után, ÍO felé a városházán az Ösz- szedobolt nemzetőrök közé jelentem meg. Itt legelőre a bírónak (Roszty Jóséi) jelentém be magam mint leendő nemzetőr, ki a gömöri 4-ik század 4- ik szakaszába azonnal be is sorolt. Hogy a bejelentés szabad akaratomnak kifolyása, azt már a múltkor megemlítém.

Most a bíró által a leendő kiállításróli tudósítás , ezután a sorshúzás következett, mely utoljára az én szakaszomat is érte. Bár egy részről nem bántam volna, ha ez nem is történik, más részről örülök annak, hogy ez által keblem egy hő kivánsága: a közjónak használni; teljesülésbe megy.

Egy dicső, egy magasztos érzet az, melyet az önfeláldozás szül keblünkben; előttünk minden csekély s kicsinyes s csupán egyedül vagyunk a lét legmagasabb, legszebb fokán. így érzem magam jelenleg, ha helyzetem miségét komolyabban felfogom; e szellemből kívánom, hogy tetteim is kifollya- nak.

A nemzetőri gyűlés igen zajos volt. Okozták azt némely poltron polgárok, valódi s látszólagos igazságtalanságok, olyanok kivétetvén, kiknek besorozva kellett volna lenni. Az egész mellett csak azt vevém észre, hogy nincs rend.

12-kor vége volt a gyűlésnek.

Ebéd után Hricztől meglátogattattam, távozta után pedig naplómba e hó 20-kát, 7-, 8-, és 9-két jegyezém.

7 Vj