Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
MONUMENTA HISTORICA - Bándi Zsuzsa: Északkelet-magyarországi pálos kolostorok oklevelei (regeszták)
Domonkos és László mellé, Domonkos klerikust, a káptalan subnotariusát pedig Eghazasnyek-i Acinctus fia Miklós fiai: Bethlen, György, Dávid és Sándor mellé, akiknek jelenlétében a nevezett felek és az általuk hozott 4 választott bíró, Laad fia István, Bold-i György fia kakus (dictus) János, Lean-i Csépán fia János mester, Pelnyek-i Miklós fia Beke húsvét 15. napján (ápr. 11.), ahogy erről a felek egymás között az egri káptalan 133'i-ben és 1339-ben kelt korábbi oklevelei szerint megegyeztek, felosztották egymás között Eghazasrryek birtokot a következőképpen: Nyék birtok felső utcájának (superior linea seu platea) fele Paztur (dictus) András telekhelyével kezdve nyugat felé haladva a falu szélén álló Szent Mihály egyházig Lőrincnek és társainak, az utca másik fele Paztur (dictus) András telekhelyétől kezdve Bethlennek és társainak jutott. Az utca két részét elválasztó határjelek é- szakrói Mortunus fia Benedek Nyék földje mellett kezdődtek és téglákkal megjelölt földhatárjeleken át - ezek egyike a falu közepén volt, majd galagonyabokroknál - dél majd nyugati irányban a fele.k közös használatában maradt kúthoz érkeztek. Majd innen Lodomér fiai kapuja előtt elhaladva a Szent Mihály egyház előtt végződtek. Az egyház kegyurasága ugyancsak közös maradt. Az Eghazasnyek birtokhoz tartozó mezei földek egynegyedét szántókkal, erdőkkel, szőlőművelésre alkalmas földekkel együtt Emewd, Tulus és Istringh birtokok felé két helyen Lodomér fiának adták, a nevezett földek másik része lett Miklós fiaié. A mezei földeket elválasztó határ Emeud birtok mellett a közútnál kezdődött, s az úton át a Nyék felu felé fekvő Hazyuaruk mellett, majd egy nagy árok mellett haladt el, és az Iztringwlg völgyben a vizmedernél végződött. Innen a nagy árokig és Eghazasnyek faluig, valamint Benedek földjeinek határáig a jószágok legeltetésére hagyták közös egyetértéssel. Átírva az egri káptalan 1356. március 6-án kelt oklevelében MÓL, DL 3222 (NRA f.1711 n.6) - Az átíró oklevél 18. századi másolata DL 8802 (AP Lád f.13 n.l) jelzeten. Kiadása: A. III. 537-541 (359.) ÍO. 1342. május 30. (ló.d.post predictas quind.oct.G eorgii mart.) Pál országbíró tudtul adja, hogy Ruda-i Péter fia János Sumugy-i (dictus) Miklós fiait: Andrást, Jánost és Pétert perbe fogták a Borsod megyei Deycha birtokért. 1341 pünkösd nyolcadán Miklós fiairól azt állították az országbíró előtt, hogy a birtokot jogtalanul birtokolják, mivel azon nekik öröklött részük van, a birtok többi része pedig rokonságukat illeti. Miklós fiai szerint Deycha birtokot Olnad-i Pál fia Istvántól vették az egri káptalan oklevelével. András apostol nyolcadán (1341. dec. 6.) be is mulatták az egri káptalan 1323-ban kelt privilégiális oklevelét. Eszerint Olnad-i István apja, Olnad-i Jakab fia 613