Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA ARCHIVISTICA - Tóth Péter: Miskolc levéltára és Nyíry Dániel
tebirsagokat kellett beszednie os nyilvántartania. Életművének tanulmányozása során feltűnő, hogy Nyiry Dániel milyen nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy a levéltár elzárt értékeit a széles nyilvánosság is megismerje: talán nem túlzás azt mondani, hogy ő volt Borsod és Miskolc első olyan levéltárosa, aki felismerte a levéltár közművelődési jelentőségét. Minden lehetőséggel élt: szívesen fitrblikált a sokak által olvasott napilapokban, ugyanakkor nagyon fontosnak Ítélte a forráskiadást is. Publikációi közül említést érdemel az 1909. április-májusában a Miskolczi Hirlap hasábjain közölt, több folytatásból álló sorozat, amely Egy érdekes levél címen Zsarnay Pál emigráns naplóját tárta az olvasóközönség elé. Más írásaiban pedig annak adta bizonyságát, hogy mennyire hasznos lehet a helytörténetírás számára a különböző, egymástól látszólag távol eső tudományágak összekapcsolása. Kitűnő példa erre a Perec sütőig Abod című írása, amely Miskolcon, a Magyar Jövőben jelent meg 1924-ben.- Perecsütő Abod egy elpusztult Árpád-kori település Boldva község határában, amelynek emlékét csak dűlőnevek őrizték meg. Nyiry, a levéltáros okleveles adatok alapján - mint cikkéből kitűnik - meghatározta e falu helyét, s mint régész, a terepbejárások során meg is találta a falu nyomait. Tervbe vette az ásatást is, de anyagi támogatás hiányában el sem tudta kezdeni azt. További levéltári kutatásai során számos adatot gyűjtött össze erről az elpusztult településről, meghatározta elnéptelenedésének időpontját és még egy ilyen, a legszélesebb nyilvánosság elé szánt írásban is fontos következtetéseket tudott levonni az Árpád—kor történetével kapcsolatban. Nyiry Dániel nem csak publikált, előadásokat is örömmel vállalt, ha azok megfeleltek törekvésének: a levéltári értékek iránti figyelem felkeltésének. Tudunk arról, hogy 1923-tól szabadegyetemet szervezett Miskolcon Balázs Győzővel, a neves irodalmárral. A városháza nagy tanácstérre ében hangzott el többek között a boszorkányperekkel foglalkozó előadása, az egyetlen, a- melynek szövegét ismerjük. Ebben az előadásban egy, a XVIII. század elején, Miskolcon lezajlott nagy boszorkánypert ismertet és elemez, éles szemmel meglátva annak jogtörténeti és néprajzi érdekességeit. Nyiry Dániel az 1926-1928 között megjelenő Történelmi és Régészeti Közlemények Miskolc város és Borsodvármegye múltjából című folyóiratnak az egyik szerkesztője volt, s úgy tűnik, hogy ezt a folyóiratot kívánta felhasználni arra, hogy fórumot teremtsen a helytörténetírás számára értékes források kiadására. Világosan megfogalmazta ezt az első füzet elé írott "Tájékoz— tató"-ban: a folyóirat célja az, "hogy azon adatok és emlékek, melyek Miskolc és ezzel kapcsolatosan Borsod vármegye történelmének és régészetének szempontjából értékkel bírnak s eddig még a viszonyok mostohasága miatt egyes levéltárakban és egyebütt lappangónak, az érdeklődők szamara hoz 17 534
