Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)

STUDIA HISTORICA - Kubinyi András: A középkori Magyarország középkeleti része városfejlődésének kérdéséhez

na a ház gazdája. Nem vonjuk kétségbe ennek a lehetőségét, az előkerült többi leletanyag azonban más értelmezést is megenged. Előkerült pl. ekecso- roszlya, akasztókampóban végződő kovácsoltvas lánc, halászszigony, szegek, szekerce, lópatkó.^0 Ennek alapján részben, vagy egészben mezőgazdasági foglalkozást is feltételezhetünk, mégpedig - esetleg időszaki - halászattal bő­vítve. A legvalószínűbb tehát, hogy a ház egykori gazdája vagy földművelés­sel is foglalkozó gabonakereskedő, vagy gabonakereskedelemmel is foglalko­zó földműves volt. Minden esetre a földmívelést nem zárhatjuk ki a ráckevei polgárok meg­élhetési forrásai közül. A településre azonban elsősorban a kereskedelem volt a jellemző. A már fent idézett kereskedelmi kiváltságokon túlmenően a fennmaradt középkori okleveles adatok már viszonylag korán a kereskede­lemre utalnak. 1464-ben egy Kevi mezővárosbeli rác valamiféle árúkat szál- ✓ - 369 lított Budára, amelyeket a városi mérlegen mértek le. Az 1476-os nagyvá­radi vámperben Ráckeve az ország legjelentősebb kereskedő szabad királyi városai mellett vett részt, együtt Budával, Pesttel, Székesfehérvárral, Kassá­370 ved, Pozsonnyal, Eperjessel, Bártfával, Lőcsével és az erdélyi városokkal. Nagyvárad az Erdély felé vezető utak nagy vásárvárosa volt, az adat tehát az Erdély irányában való kereskedelmet igazolja. 1481-ben a Váradtól nem messze fekvő Bölcs vámhely birtokosa egy konkrét viszály után megfogadta a ráckevei bírónak, hogy nem szed a keviektől vámot, kivéve ha idegenek , , 371 aruit szállítanak szekereiken. Ugyanebben az évben újabb és immár konk­rét adatunk van a keviek erdélyi kereskedelmére. Ekkor ugyanis Kolozsvá­rott egy görögnek nevezett Miklós nevű tergovistyei (Havasalföld) és egy szebeni kereskedő egy másik szegedi kereskedő ügyéről beszélt egy Ke­resztes nevű kévéi ráccal. A beszélgetésből kiderült, hogy - a különben nürnbergi eredetű - Haller budai kereskedő Keresztest küldte a szebenihez. A ráckevei Keresztes tehát valamilyen formában függött a budaitól. A tergo­vistyei üzletfél léte azonban nagyon tanulságos, az is orthodox vallású volt, mint a kévéi. 1482-14Æ3-ban a keveiek egészen más irányban voltak érdekel­ve. Az ország délnyugati határán fekvő Muraszombat vámjának tulajdonosá­val, Szécsi Miklóssal pereskedtek. A vámtételekből kiderül, hogy a keveiek teljesen vagy félig megrakott ("bálázott") szekerekkel, valamint lovakkal, ök­373 rökkel és juhokkal fordultak meg a muraszombati vámhelyen. Ez pedig , 374 azt jelenti, hogy posztot hoztak be, és állatokat hajtottak ki az országból. Ezek, és a keveiek privilégiumai egyaránt azt igazolják, hogy Ráckeve szin­te nyomban alapítása után be tudott jutni az ország legjelentősebb kereske­dő városai közé. Kereskedelme magasabb színvonalú volt, mint az átlag me­zővárosi, hiszen polgárai szinte az egész ország területén, sőt azon túl is kereskedtek. Nyilván megmaradt a Dalkán északi részével való összekölte­53 372

Next

/
Thumbnails
Contents