Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)

STUDIA ARCHIVISTICA - Seresné Szegőfi Anna: Borsod vármegye főispáni helytartójának iratai (1861-1865)

lamennyiük közös ismertetője, hogy az alkotmányos korszakban rendelkezési állományba kerültek, néhányuk esetében ez a tény nincs feltüntetve ex mi nősítési lapon, de a szolgálati lajstromból hiányzik az 1860/61-es év. A vizs gált személyek egy kivétellel jogot végeztek.

A fentiek előrebocsátása után sokatmondó a központi tisztviselők curru- culum vitaeje:

Fekete Ferenc első. alispán 1839-ben Abaúj vármegyénél lépett szolgálat ba, ahol fokozatosan haladt a ranglétrán, 1850-ben a katonai kormányzat a- latt járásbíró, 1854-től Bereg vármegyében szolgabíró. 1861-ben rendelkezési állományba kerül Borsodba történő kinevezéséig.

Kiss Károly másodalispán 1823-ban tiszti ügyészként kezdte a hivatali pályát, majd 1840-től Sajóládon volt alapítványi ügyész. 1856-ban az úrbéri törvényszéknél alkalmazták, 1860-ban rendelkezési állományba került. Minősítési lapján szerepel a megjegyzés, hogy politikai tartása jó.

Tomcsányi Menyhért főjegyző 1841-től szolgált Ung vármegyében, 1850- től mint szolgabíró 185 6-ig, amikor az abaúji úrbéri törvényszéknél alkalmaz ták. 1861-ben Abaúj vármegye rendelkezési állományba helyezte.

Benyiczky Miksa aljegyző 1850-ben Torna vármegyénél kezdte a közszc gálatot, 1860-tól Zemplén vármegyénél folytatta. Ő is rendelkezési állománybc került, bár néhány hónapot Rozsnyón dolgozott jegyzőként. Kinevezése a többiek 1862 januári időpontjától eltérően 1861. november 29-én kelt.

Kiss Gábor levéltárnok 1862-ben 57 éves volt, nős és két gyermek apje Miskolcon született, jogot végzett, beszélt latinul és keveset németül. 1828. november 3-án nevezték ki levéltári írnoknak, majd 1839.* november 21-én levéltárnoknak. A szabadságharc alatt és után is hivatalában maradt. 1860. de cember 6-án a közgyűlés is megerősítette, Máriássy Ádám pedig 1861. nover bér 28-án nevezte ki levéltárnoknak. A minősítési lapján politikai magatartására vonatkozó megjegyzés nincs.

Tindli Károly számvevő filozófiát végzett, a Coburg uradalom gazdatisztjéből 1850-ben lett miskolci városi tanácsnok, majd számvizsgáló. Az 1860/6 es korszak az ő életrajzából hiányzik.

Varjasy Vrana József főpénztárnok a jog mellett filozófiát is végzett, püspöki jószágigazgató volt, 1848-tól Tokajban saját birtokán gazdálkodott.

Marton Károly főügyész 1842-ben lett Borsod vármegyénél esküdt, 1850- ben megvált hivatalától és ügyvédkedett. 1861 januárjában tiszti alügyésznek választották, 1862. január 1-én nevezte ki főügyésszé Máriássy.

László József Miskolc város főbírája 1836-1839 között tiszti alügyész, ma ügyvédkedik. A szabadságharc bukása után néhány hónapig főbíró, majd ismét ügyvédkedik. 1851-1854 között járásbíró, ezután "lyuk" van az életrajzában 1861 decemberi kinevezéséig.

492