Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Kubinyi András: A középkori Magyarország középkeleti része városfejlődésének kérdéséhez
hun is. Mátyás király H 71-1 «on mentette fel a miskolci zselléreket az adófiue- tós alól. A privilégiumot 1195-ben II.Ulászló király "Miskolc oppidum valameny- nyi zsellére" kérésére azzal erősítette met», hogy az. adóméiilesség ellenében a zsellérek kötelesek a diósgyőri vár számára naponta 12 munkást adni. Annii királynő ebben a formában erősítette met* a miskolci zsellérek két megnevezett képviselője kérésére 1503-ban férje kiváltságlevelét. 1510-ban lI.Lujos . . , » 310 is jóváhagyta. A ter» il et il cl» is külön lakój zsellérközösség lehat valamiféle külön jogokkal rendelkezett, és nyilván erősebben függött a diósgyőri uradalomtól, mint maga a városi tanács. Talán a zsellérközösségre utal egy 1489- es városi oklevél intitulatiójában szokatlan módon leieméit "szegények" kifejezés. Ezt ugyanis a miskolci tanácson kívül "a miskolci gazdag és szegény polgárok és hospesek egyeteme" bocsátotta ki. Egyházi célt szolgáló ha, , , . , 317 gy o mányoz as roi volt szó az oklevélben. Miskolc gazdagodására utal a város, majd később csupán Ó-Miskolc Szt. István plébániatemplomának bővítése ill. átépítése is. A XV. sz. elejéig fokozatosan bővítették, majd 1470-1489 között háromhajós gótikus csarnoktemplommá alakították át. Az új templom lényegében a régi körül épült. Külső mére318 tei: szélessége 19, hossza 42,3 m. Közelében egy Szt.Mihályról nevezett temetőkápolna állott. A plébánia felett, az Avas hegy tetején már 1376-ban 319 állott egy Szt.G-yörgy kápolna. A Boldogasszony plébánia és a Mindszent ispotálytemplom mellett ezek voltak Miskolc egyházi intézményei, koldulórendi kolostora nem volt. A település fejlődéséhez más is hozzájárult. Noha a diósgyőri uradalom leggazdagabb mezővárosa volt, de nem az egyetlen, és így nem élvezhette az uradalom centrális helyének előnyeit. Ez a szerep a közvetlenül a vár mellett fekvő, és különben nagyon kedvezőtlen földrajzi fekvésű Diósgyőr mezővárosnak jutott ki. Az uradalomhoz tartoztak még Keresztes, Kövesd 320 és Muhi mezővárosok. Ha uradalmi centrális hely nem is lehetett Miskolc - noha, mint leggazdagabb település bizonyára az uradalom fő piaca volt - a XV. sz. második felében politikai centrum lett. A XV. sz. elején még leginkább a Miskolctól északra fekvő Sajószentpéter mezővárosban tartották 3 21 Borsod megye közgyűléseit és törvényszékeit, ez a század második felében Miskolcra tevődött át. Eredetileg a heti törvényszékek időpontja csü- 322 törtök volt, azonban a század utolsó éveitől általában szerdánként tar323 tották. Ez azért jelentős tény, hiszen szerda volt a miskolci hetivásár 324 napja, és ez azt jelenti, hogy a miskolci piacot az ügyes-bajos dolgaikat intéző, és ezért a törvényszéken megjelenő borsodi nemesség szükségképpen felkereste. Mindez feltétlenül növelte a város centrális hely funkcióját. Miskolci polgárok megfordultak külföldi egyetemeken is. 14 4 0-1514 között 45
