Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA ARCHIVISTICA - Hörcsik Richárd: A Tiszáninneni Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteménye Levéltárának története (1531-1966)
véltárat. E látogatás benyomásai alapján Borsa Iván a LÓK megbízott vezetője 16 pontban tette meg javaslatait a levéltár újjáélesztéséről,1^7 ami egyben az archívum akkori állapotát rögzítette. Mivel a levéltári anyagot közvetlenül a padlástér alatt helyezték el, s nincs megfelelő felszerelése, azért a legjobb megoldás lenne, "ha az egész levéltár jelenlegi szobáját az épület valamelyik földszinti, bollhajlásos termével cserélhetné el, s ott vasajlóval és vaspalettás ablakokkal látnák el“1^^ A küldött nem találta kielégítőnek a kollégium közös intézményeinek az ügykezelését, amiből kifolyólag nehézkessé válik a levéltárba bekerülő irattári anyag feldolgozása. A teljes anyagot átvizsgálva, a "Zsoldos-féle számozott rendezés" megtartását látja célszerűnek a LÓK. Azzal a megjegyzéssel, hogy feltétlen ellenőrizni keli, hogy a betűsoros név- és tárgymutató nem szenvedett-e valamilyen veszteséget, s a címszavak megfelelnek-é a mai tudományos igényeknek. De mindezek mellett a Zsoldos-anyagot "zárt egésznek, egységes sorozatnak" kell tekinteni. A Zsoldos rendezés óta (l912-tői) felgyűlt iratokat már nem lehet besorolni a Zsoldos-féle rendszerbe, sem annak folytatásaként kiegészíteni azt. E probléma feloldására Borsa "egy új, l-es számmal kezdődő ’Vegyes’ sorozat , . „ , 149 felállítását" javasolja, amit a Zsoldos-felével azonos lajstromkönyvbe lehetne lefektetni, ehhez háromféle katalógust (időrendi, évszerinti és tárgymutató) készíteni. A jelzeteletlen, de külső címkékkel ellátott könyvalakú anyagot a proveniencia elvének megfelelően keli a/ főiskola, b/ egyházkerületi csoportokra osztani. A megszűnt felvidéki református egyházkerület anyagának rendezésében Borsa a proveniencia elve alapján három csoportot alakítatna ki: 1. jegyzőkönyvek 2. jegyzőkönyvi iratok (gyűlések szerint csoportosítva) 3. akták. Az így létrehozott csoportokhoz ugyancsak lajstromkönyvet és annak megfelelően név- és tárgymutató lapokat lehetne csináltatni. Borsa rendezési elvét vizsgálva két szempont tűnik ki. Az egyik: a folyamatosságot (folytonosságot) látja az elsődleges meghatározónak. Nem kíván a Zsoldos-sorhoz nyúlni, hanem éppen annak folytatását ajánlja, megőrizvén ezzel a levéltár sajátos egységes rendjét. Borsa tanácsaiban a második vezérgondolat: a proveniencia elve. így mindkét elv helyesen terelte új mederbe a rendezés folyamatát. De kitekintve az állami levéltárak helyzetére és rendezéseire, valamint figyelembe véve a kollégium és a kerület anyagi és személyi feltételeit, irreálisnak tűnik e megoldási kísérlet. Arról nem is szólva, hogy a legsürgősebb személyi és anyagi 449
