Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)

STUDIA ARCHIVISTICA - Hörcsik Richárd: A Tiszáninneni Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteménye Levéltárának története (1531-1966)

zésének néhány problémája. Valószínűleg a Zsoldos-sorozatot kívánta volna folytatni, hiszen erre utal az első kérdése. Az időközben bekerült 1912- nél régebbi iratokkal ugyanis nem tudott mit kezdeni. Talán felmerült benne az alapcímtár pótlása. Minderre mégsem került sor, a közbejött zavaros történeti események megakadályozták ebben.

A Tanácsköztársaság ideje alatt mind az ország, mind a kollégium életében is változás állott be. Ez az iskola levéltárának éleiében is lu|>uszlul- ható volt. A levéltárüggyel a Közoktatásügyi Népbiztosságnak két rendeleté foglalkozott. Az első a 26. K.N. számú, amelyik valamennyi levéltárat a közoktatásügyi népbiztosság hatáskörébe vonta, így a S áros patalei Református Kollégium és a Tiszáninneni Református Egyházkerület archívumát is.

A másik 1919. évi május 17-i 33. K.N. számú rendelet konkrétabb intézkedéseket tartalmazott. A levéltárak átszervezésére az Országos Levéltárügyi Tanács felállítását irányozta elő. Majd elrendelte a hiteleshelyi országos levéltárak és más egyházi archívumok állami tulajdonba vételét és az

120 *

Országos Levéltárba való begyűjtésüket. így került elszállításra 1919 nyarán ez a levéltár is a magába foglalt kollégiumi és egyházkerületi iratanyaggal együtt. Közel öt esztendőn át vesztegelt az anyag Budapesten.

Ezzel állt elő az a paradox helyzet, hogy amikor 1920-ban levéltárost választottak, gyakorlatilag sem a főiskolának, sem pedig a kerületnek nem

volt levéltára, hiszen az iratanyag Budapesten volt. Marton János teológiai

121 „ 122 tanárt választották egyhangúlag főiskolai és egyházkerületi levéltárnokká.

Ezzel a levéltár életében új korszak kezdődött.

Marton J^nos működését az 1896-os "Kormányzati rendszabályok" értelmé- 123

ben kezdhette meg. Hatásköre magában foglalta, hogy gondoskodik a levéltár épségben és rendben tartásáról. Valamint a főiskola történetére vonatkozó irományok, jegyzőkönyvet stb., általában az illető anyag összegyűjtéséről és kiegészítéséről. Az újonnan bekerült okmányokat "a címtárakba bevezeti" és elhelyezi. Továbbá ellátja a hivatalos levelezést és a "hivatalos óráit" rendben megtartja. ,

Csak 1924-ben kerülhetett sor a levéltár Budapestről való hazaszállítására. 1924. szeptember lO-én jelentette a Közigazgató, hogy a levéltár Sárospatakra megérkezett. Anyagában nem keletkezett hiány, azonban egyes okmányok kissé megsérültek. A szállítási költségek a főiskolai pénztár kimutatá„ 124

sa szerint 1.639.300 Koronára rúgtak.

Még azon a nyáron a levéltárnoknak a legnagyobb elfoglaltságát az iratok visszahelyezése jelentette, ami igen fáradságos munkával járt. Erről győződött meg az őszi egyházkerületi közgyűlés, amikor a hazaszállítás költsé„ # , 125

geiről tárgyalt: fele-fele arányban vállalja a két levéltárfenntartó.

Az archívumot a régi helyére költöztették vissza, az Új Épület délnyuga441