Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA ARCHIVISTICA - Hörcsik Richárd: A Tiszáninneni Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteménye Levéltárának története (1531-1966)
I I nekifogott ezeket is átvizsgálni, selejtezni. Iit már a korábbi gyakorlattól eltért, mert a selejtezés közben nemcsak évek, hanem hó és nap szerint válogatta az okmányokat. Megtehette ezt azért is, mert a kerületi archívum sokkal rendezettebb volt, mint a kollégiumé. A superintendentia anyagának rendezése közben örömmel állapította meg Zsoldos, hogy "a főiskolánkra szorosan tartozó okmányok nagyobb s érté- * 109 kesebb része ezen okmányok között van." A kollégium szempontjából a- zért is volt szerencsés egyesítve rendezni a két archívumot. Hiszen a kerület - mint fenntartó - levéltárában rendkívül sok irat gyűlt össze az iskolára vonatkozóan. / A kerületi anyag: 59.148 darab akta és 75 db jegyzőkönyv átnézésével 1894. november 15-én végzett. Ezzel megkezdődhetett a kitűzött munkaprogram második részének, s a két levéltár egyesítésének végrehajtása. 2. Az egyházkerületi és kollégiumi levéltárak egyesítése ( 1895. július 22 - 1896. február 29.) 1. fázis: Az egész munkának ez volt a legrövidebb ideig tartó szakasza. A két levéltár anyagát már a következő év március elsejére egyesítette: " ... minden egyes darab okmány könnyen felismerhetőleg meg van jelölve, hogy eredetileg melyik levéltárba való s a két levéltár néhány hónapi munkával bármikor elkülönithető"11^ - írta Zsoldos Benő egyik jelentésében. A kollégium levéltárából származó missiliseket "Pl.", az egyházkerületéből valókat pedig "Ekl." jelzésekkel látta el az iratok keletkezésének feltüntetése előtt. A segédletek elkészítésénél, az alapcímtárban, a katalóguscédulákon mindenütt így jelezte az irat eredetét. 2. fázis: Ezt a folyamatot is megzavarta egy újabban, 1895. november 15-én Patakra érkezett kerületi anyag, ^ aminek selejtezése, a már egyesített levéltári akták közé való besorolása 3 hónapot vett igénybe. 3. Segédletkészítések (1898. január 23 - 1909. november 24) Az egész rendezés legtovább tartó része a különböző segédletek: az alapcímtár, a név, a hely és a tárgymutatók elkészítése. Zsoldos Benő itt tért el az Igazgatótanács által jóváhagyott tervezettől. Ugyanis a segédleteket más alakuakra, rubrikák nélkülire változtatta. A feldolgozás menetében pedig nem egymás után, hanem egyszerre készítette azokat. "Megjegyzem - írja jelentésében - hogy az egyes okmányoknak az alapcímtárban való bevezetésekor, amidőn egyszersmind minden 436
