Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)

STUDIA ARCHIVISTICA - Hörcsik Richárd: A Tiszáninneni Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteménye Levéltárának története (1531-1966)

3. A levéltári rend kialakulása (1703 - 1849)

A levéltár harmadik korszaka a visszatelepüléstől, 1703-től az 1848/49- es szabadságharc bukásáig tartott. Jellemzői: a jogbiztosító iratok összegyűjtése, az egységes iratkezelés és a levéltár többszöri átrendezése. Ekkor nyeri el sajátos rendezett formáját a kollégium archívuma.

A visszaköltözés után az iratok begyűjtése a levéltári anyag folyamatos és fokozatos bővülését eredményezte. A kollégium vezetőinek első dolga volt, hogy a jogbiztosító dokumentumokat felkutassák hol lappanganak. Tanúkat idéztek, akiktől igyekeztek emlékezésük útján ezeket megtudni, "... in Arcé Sáros Patak, in Negotio Literarum Instrumentorum seu Debitoru, Actoriorum Fassionalium et Obligatorialium ad Collegium Sáros Patakiense perti25

nentium facta Inquisitio."

A kérdések között első helyen szerepelt a következő: "Tudja-e latta-e avagj hallotta-e a Tanú, hogy ezen Sáros Pataki Collegjiomhoz lennenek valamelly Fassionalis vagy obligation alis Levelek, mellyeket a hajdani Helvetica Confession lévő es Istenes gondolatu Patronus Urak ezen Collegji- omnak jővendőbéli subsistenti ajar a fundusul attak es rendeltek volna."26

Kihallgatták Szantay uramat, Jósa István, Mezossy Jánost, Dajka Máriát és feltehetően másokat is, akiknek vallomásuk nem maradt fenn. A vizsgálat eredményes volt. Hiszen 22 darab dokumentumot sikerült így összegyűjteni. Amiket "Memoriale Literarum Obligatoriarum Illustris Collegii Rf. S. Pa27

takiensis" címen soroltak fel a "levéltár katalógusában". A 22 darab dokumentum közel 9.000 Ft visszaszerzésére adott lehetőséget az iskolának.

A jogbiztosító iratok felkutatását és megszerzését a kollégium gazdasági életének zökkenőmentes továbbvitele követelte. Másrészt a XVIII. századi állandó jezsuita és vármegyei zaklatások tették szükségessé, hogy a kollégium "körülbástyázza" magát, a jogait és további fennmaradását biztosító dokumentumokkal.

Ebben az időszakban tehát döntő fontosságú volt az archívumban őrzött iratok rendje és biztonsága. Ekkor került sor a leleszi premontrei konvent, a Zemplén-, az abauj-, és a borsod-megyei levéltárban lévő, az iskolát é- rintő iratok lemásolására. így gyarapodott a levéltár ezekkel a kópiákkal, amik a jogbiztosító jellegen túl a kollégium történetére nézve is tartalmaztak fontos feljegyzéseket.

Az iskola belső és külső gazdálkodása a szabadságharc után megváltozott. Levéltárának arca is ennek megfelelően alakult. A korábbi főúri és fejedelmi patrónusok elvesztésével, a köznemesi pártfogók segítsége mellett, egyre inkább önfenntartóvá kezdett válni. Megmaradt birtokain maga gazdálkodott. A befolyt hasznot kölcsön-kamatra adta ki. Ennek eredményeként

415