Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Hajdú Zoltán: Az 1925. évi Zemplén megyei közigazgatási tájékoztató lapok történeti-földrajzi és településtudományi felhasználása
tartotta azt a nevezetes országgyűlést, melyen kimondva lett, hogy boszorkányok nincsenek, igy meg sem égethetök. A község a 17-ik századtól az erdélyi fejedelmek birtoka lett, igy lett földes ura Bocskay István és Bethlen Gábor. Bethlen Gábor erdélyi fejedelemtől az 1645 évről egy magyar nyelven Írott igen értékes oltalom levele van a községnek, melyet levéltárában őriz. Tárcái község később a Rákócziak birtokába került. Fejedelmük többször felkereste Tárcáit, ez a csendes hely, kedves pihenő helye volt. A Fejedelem bujdosása és vagyonának elkobzása után, a szőlők és szőlőgazdaságához tartozó épületek csász. és királyi birtokká lettek, a- zok ma is mint királyi birtokok szerepelnek. A szántóföldek a kamarai alapnak jutottak, s azokat a lcir. kincstár az 1891.ik évben Szomjas Ferencz és testvéreinek adta el, - a mai napon, mint háborús szerzemény a Kuffer család birtokában van. A birtok kiterjedése 1006 kát. hold. Tárcái község különösen a kuruez és labanc korszakban igen sokat szenvedett. A község a Tokajban székelő labbancoknak és a Szerencsen székelő kuruczoknak állandó portyázási helyük volt. Ezéket a szomorú időket az 1670-1700 évig terjedő időkről az ország történetére kihatóan is, híven leirta Babotsay Izsák történet iró, s Tárcái város azon időveli jegyzője. A történelmi munka, Tárcái község rendezett levéltárában eredetben mqg van. A történetiró jegyző emlékét, a községháza tanácstermének falában, az 1914 évben beillesztett és ünnepélyesen leleplezett emléktábla őrzi. Tárcái községet az 1604. évben az egri törökök teljesen elpusztították és felégették. A tűz martaléka lett a város levéltára. A lakosság megmaradt csekély része Hajdúnánásra menekült s két évig lakatlan volt a község. Zombori Hasznos Péter, azon idő beni ref. káplán, az 1606. évben összeszedte a szétmenekült lakosságot s vissza telepítette őket. A község Zombori Hasznos Pétert hálából birájának választotta meg. Zombori Hasznos Péter, Írói néven "Péter deák" a város régi törvényeit - melyeket a török elégetett - eskü alatt kihallgatott és megnevezett, tarcali, tokaji és bodrogkereszturi idős emberek kikérdezése és meghallgatása után a visszatelepítés évében össze állította.. Ez az igen érdekes és nagybecsű munka Tárcái község levéltárában eredetben meg van. Mária Terézia királynő az 1745-ik évben, a községben 24 sváb családot telepitett be. A betelepített svábok már régebben megmagyaro- sodtak, csak a nevük és az utcza név (Svábsor utcza) őrzik emlékét." 2. Területváltozások, határrész (puszta) átcsatolások; községegyesités, beolvadás vagy kiválás történt-e 1871. óta, mikor és mily körülmények között? (A vonatkozó külön ivén hiva talos adatok, rendelet száma, közlendők.) Köztudomás szerint minő elpusztult falvak feküdtek egykor a község határán. (Rendszerint a dűlő-nevek vagy a községbe olvadt puszták neve alapján). (külön íven) "A tatár pusztítás Tárcái község mellett fekvő s azon időben virágzó 380
