Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Kilián István: Szűcs Miklós a naplóíró és publicista
legközvetlenebbül, 1843-ban Miskolcon az adminisztrátor ebédjén ismerkedett meg "derék költőnkkel" (II. 66 b), 1843—ban Pesten akadt össze ismét vele egy Szeiler nevű vendéglős kifőzdéjében (il. 79 a). Legközelebb 1843. október 27-én találkoztak. 1845. október 27-én a pesti színházban Shakespeare Othellóját nézte meg, ezen az előadáson futott össze Vadnay Rudolffal és Erdélyi Jánossal. Ugyanitt látta életében először Petőfi Sándort is. (III. 31 b) Jósika Miklós okozott neki nagy csalódást. Az Emlényben láthatta idealizált arcképét, s amikor 1840-ben Pesten közelről életben is megpillanthatta, csalódott. Jósika kancsal volt, az arcbőre pedig ragyás, szép embernek egyáltalán nem volt mondható, olyan szépnek pedig, amilyennek rajzolója festette, semmiképpen (i. 60 b). Jelen volt Vörösmarty esküvőjén, amelyen Vadnay 49 Rudolf volt a vőfély, akit Miskolcról alaposan ismert. (II. 67 a) Vörösmarty és Deák miskolci időzéséről éppen ő írt a Pesti Hírlapba cikket. E két kiváló férfiú miskolci látogatása után érdekes következtetést vont le: "kívánatos volna már egyszer nemcsak a magas polgári állásnak, származásnak, fénynek és dicsvágynak udvarolgatnunk, hanem kitüntetni azt is, hogy az e- rény mindezek nélkül is dicső, minden egyéb pedig az erény nélkül álragyogván, me ily Jcimul".5^ Azt hiszem, még bőségesen lehetne azokat sorolni, akik országos nevet szereztek maguknak, s akikkel Szűcs Miklós a reformkor alatt valamilyen kapcsolatba került. Mindenesetre tisztán kell látnunk: Szűcs soha nem kereste az alkalmat, hogy országos nagyságok fényében fürödjék. Soha nem tartozott sem Szemere Bertalan, sem Palóczy, sem Vachott számító klienseinek népes táborába. Diákkapcsolatait felnőtt korában sohasem akarta kihasználni. Jellemző eset, hogy Pesten, juratériája idején együtt kosztolt egy szellemes fiatal, katolikus pappal, Simor Jánossal, akiből évek múlva esztergomi érsek lett. Kétségtelen, hogy kettejük között meglehetősen eleven baráti kapcsolat létezett, később ezt az egykori kapcsolatot Szűcs nem használta ki (i. 60 a, 64 b, 75 b). Szűcs Sámuel életében sokkal több híres emberrel, jeles politikussal, íróval vagy költővel került személyes kapcsolatba, Miklóst azonban, akinek fiatal korában már az is megdobogtatta a szivét, ha kedvelt íróját megpillanthatta, később már ezek a kapcsolatkeresések sem izgatják. Valahol megfeneklett az élete, s bármennyire is keressük az okot, most is csak két dologban jelölhetjük meg: elkeserítette a szabadságharc bukása, az önkényuralom borzalma, s végképp bezárta lelkét minden emberi kapcsolat elől akkor, amikor valakiben, a kiválasztott leányban csalódnia kellett. 319
