Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)

STUDIA HISTORICA - Kilián István: Szűcs Miklós a naplóíró és publicista

tér Pozsonyba, s ismét rendszeresen jegyzi, kivonatolja az ott elhangzott beszédeket, felszólalásokat. Pozsonyban szeptember 28-ig tartózkodik. Országgyűlési élményeit összefoglalja. Ezt a diétát nem tartja ugyanolyan jelentősnek, mint az előzőt. Ennek több oka van. Kölcsey akkor már halott. Kossuth és Wesselényi börtönben szenvednek. Kossuth helyét Stuller nem tudja pótolni, sok képviselőt megfélemlített a "terrorismus". A közvélemény a legtehetségesebb és legmagyarabb, a legigazabb képviselőnek Deák Ferencet tartja. Népszerűség tekintetében utána Klauzál G-ábor következik. Megnyerte tetszését Beöthy Ödön csípős humora, szellemessége. A főreni házról nagyon rossz véleménnyel van. Egyesek - úgy látszik - csak játszatnak egy nemzet érdekével. Abban reménykedik, hogy a főrendek körében is előbb vagy utóbb támadnetk olyanok, akik meggyőződésüket nem bocsátják áruba. Hiszen - teszi fel a kérdést, kinek van jobb lehetősége, mint a mágnásoknak, hogy meggyőződésük mellett a legvégsőkig kitartsanak. Őket az anyagi függetlenség felmenti az exisztenciaféltéstől. S ezután felsorolja azokat, etkik a főrendek között magyarságukkal különösképpen kitűntek, (i.

31 b, 54 a) Az élen Széchenyi István áll.

Másodszor 1843-ban vett részt az országgyűlésen. Ekkor már közvetlen kapcsolatban áll Szemerével, a szállást is ő szerezte neki. Május 17-én érkezett Pozsonyba. A szónoklatokról ezúttal nem vezetett oly részletes fel- jegyzéseket, mint 1839-ben. Részt vett azonban az üléseken, s azokról csak a leglényegesebbeket jegyezte naplójába. Pozsonyból ismét elutazott Bécs- be. Erről az ülésszakról még rosszabb volt a véleménye. Nincs jelen az országgyűlésen Széchenyi és Deák. Az ifjúság most csendesebb, mint 183 9- ben. Megjelentek itt a "pesti tudóskák", nem tudni, kiket ért alatta. Az országgyűlés tárgya elszegényedett. A vegyes házasság, a nevelés ügye, a magyar nyelv kérdése kerültek előtérbe. A másfél esztendő alatt sok fontos javaslat történt, törvény azonban azokból jóformán alig lett. Nem rendezték a királyi városok ügyét, az irodalmi tulajdon kérdését, a büntetőtörvénykönyv is csak terv maradt sok egyéb más mellett. Ennek oka elsősorban a kormány, amely iránt még Széchenyi is bizalmatlanságot szavazott. (II.

67 b - 75 a, III. 15 b)

Reformkori emlékei, élményei közül természetesen a legérdekesebbek a- zok a részek, amelyekből a radikális miskolci ifjúság politikai szereplésére derül fény. Szűcs Miklós a radikális politika mellett tört lándzsát s fiatalkori pártválasztása alapvetően határozta meg későbbi életét. A politikai sajtó nyílván leköthette az érdeklődését. Ezek közül is azonban különösképpen a Pesti Hirlap érdekelte. Meg is jegyzi 1841-ben, hogy számai fennakadás nélkül állandóan megjelentek, s a lap egyre több előfizetőt hódított meg magának. A Kelet Népében Széchenyi támadja Kossuth politikáját, s támad314