Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Kilián István: Szűcs Miklós a naplóíró és publicista
váz. Tulajdonképpen a boltokra sem lenne szükség, hiszen műkedvelő előadásokkal nagyobb hasznot lehetne hajtani a színház számára, mint a boltokkal. Jellemző, s ez a gondolat csak a reformkorban születhetett meg: oly nézőteret kell kialakítani, amelyben páholyok nincsenek. A páholyok az a-_ risztokráciát elkülönítik a közranguaktól, s éppen akkor, amikor a társasé-, let választó falai is omladoznak, semmi szükség nincs a válaszfalakat erőszakosan fenntartó páholyokra. Egyébként az a véleménye, hogy mielőbb 41 „ hozzá kell fognia a városnak a gyűjtéshez. Szűcs Miklós cikkére az ismeretlen Agesilaus válaszolt. Agesilaus véleményünk szerint a színház körüli vitában elfogadhatóbb nézetet képvisel. Thália miskolci otthonát nagyméretűre kell építeni, tehát a Hild-féle terv inkább megfelelne. Üzlethelyiségeket feltétlenül alakítsanak ki, hiszen ez komoly jövedelmi forrást jelentene még akkor is, ha nagyon helyesen a piac elköltözne jelenlegi helyéről. A hely valóban szűk, Páholyt mindenképpen kell építeni, hiszen ez a renitens- kedő férfiak ellenében védelmet nyújt a gyengébb nemnek. Szűcs egyik legelső cikkének szinte minden tételét megcáfolta és visszautasította Agesialus, aki feltehetőleg célszerűbb és esztétikai tekintetben is impozánsabb szín- , , „ 42 hazepület mellett szállt síkra. Szűcs Miklós cikke azonban csupán egy csepp volt a tengerben, hiszen a Honderű és az Életképek ekkorra már vi43 tát nyitott az építés módja körül. Tény azonban, hogy naplóírónk a maga módján ugyancsak egy országos lapban a színház építése körüli vitában hallatta hangját, s Cassano terve mellett szállt síkra, talán azért is, mert politikai példaképe, Szemere Bertalan is a Cassano-féle terv híve volt. Néhány jelentős pedagógiatörténeti adatot találunk a naplókötetekben. A miskolci református iskoláról kialakított véleményét már említettem. Hasznos iskolatörténeti adatokat találhatunk a naplóban az eperjesi, a késmárki líceum történetéhez. Itt néhány olyan adatra szeretném felhívni a figyelmet, amely a nevelésnek abban a korban teljesen új területe volt. Szűcs Miklós többször hangot ad annak a véleményének, hogy a gyenge fizikumú fiatalok testi nevelését mielőbb meg kell oldani. Ő maga is annak tulajdonítja egészségének labilitását, félszegségét, hogy nem megfelelő az iskolában a testi nevelés. Ezért hát különös figyelemmel kíséri azokat a kísérleteket, amelyek a sportra vagy a fizikai erőnlét gyarapítására, az ifjúság ez irányú nevelésére törekszenek. l£41-ben megtekinti a nemzeti vívóiskolát (II. 1 b, II. 12 a), ugyanezen év májusában úszótanfolyamokat vesz Pesten (II. ÍO b, 11 b, 12 a, 13 a, 14 a, 14 b). Ellátogat a Beleznay-kertbe, ahol testgyakorló intézet működött (II. 11 b). Miskolcon vívást is tanul, hogy ügyességét, testi erejét megfelelőképpen növelje (III. 28 b). 1846-ban Kassán látogatja meg az úszóiskolát és a gymnasticat (III. 46 b). S végül isrrét csak önbizalma, fizikád ereje növelése végett még lovagolni is megtanul (III. 79 a). 312
