Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - H. Halász Anna: A Zempléni Kaszinó könyvtára (l831-1850)
tura terjesztésének megfelelő eszközeit, formáit, módszereit. A terjesztés legmegfelelőbb eszközei a könyvek, folyóiratok szép számmal jelentek meg, bár a kormányzat - a cenzúrán kívül - más akadályokat is gördített. A szellemi termékeknek már szép számú olvasóközönsége is volt. Különféle szervezetek, egyesületek, olvasókörök alakításával kísérletezte^, így jött létre (szintén Széchenyi kezdeményezésére) 1827-ben a Nemzeti Casinó. Célját maga az alapító így határozta meg: "hogy hazánkban is legyen egy olyan megkülönböztetett díszes gyülekezőhely, melyen főbb és előkelőbb és jobb nevelésüek, eszes, értelmes férjfiak, a társasági rendnek mindenik osztályából egymással vagy barátságos beszélgetés végett találkozzanak vagy többféle újságokat s hasznos gazdasági, tudományos, művészi hónaposírásokat 2 olvashassanak, magokat pedig üres óráikban illendően mulathassák..." A pesti példa nyomán a megyei nemesség, polgárság is igényelte a kaszinót. Az 1830-as években sorra meg is nyíltak Eger, Pápa, Gyöngyös, Debrecen, Kolozsvár, Zilah, Zombor stb. kaszinói. A kaszinók szórakozási lehetőségek nyújtásával vonzották a társadalom különböző rétegeit, mint a- hogy Széchenyi is a reformok számára kivánta a kaszinótagokat megnyerni. A legtöbb helyen azzal a szándékkal létesítettek kaszinókat, hogy a kulturális élet központjai legyenek, majd tovább fejlődve a politikai viták, szervezkedések és küzdelmek színterévé váljanak. A kiscelli kaszinó pl. így határozta meg célját: "A* csinos társalkodást, közhasznú esméretek terjesztését, de főképp a* magyar literatura és honi mezei gazdálkodás előrehaladását, *s 3 az ezen tajbeli kereskedést, gyarapítást óhajtván..." Az 1830-as évek végén már Széchenyi is látta, hogy a tagok leginkább politizálási célból gyűlnek össze, ezért írta a Nemzeti Casinó akkori elnökének, Fáy Andrásnak: "a Casinó sohasem volt azért felállítva, hogy általa politikai elveket vivjunk ki ... semmi szint viselni nem szabad mindent kerülni ; 4 kell, mi a kormánnyal ujjhuzasra mutathatna ..." A kormányszervek is látták azt az utat, amit a kaszinók tettek meg. Besúgói, rendőri jelentésekből ismerték az ott folyó életet, ezért igyekeztek gátolni az újak megnyitását, a régieket pedig különféle ürügyekkel szerették volna bezárni, megszüntetni. Ezért a Pesti Hirlap cikkírója, a szilágysomlyói kaszinó ellenségeiről írta, és a nyilvánosság előtt leplezte le mesterkedésüket: "a sötétség emberei között még most is léteznek, kik az erkölcsi és tudományos előrehaladást czélba vett egyesületnek ellenségei .-"5 A forradalmi múltú, harcos hagyományokkal rendelkező' Zemplén megye nemessége, polgársága a legelsők között alakított Sátoraljaújhelyen megyei kaszinót, Balásházy János kúriájában 1831 január elején. 1834-ben Sennyei Károly házába költözött át és ott működött megszűnéséig,6 Feltehetően már korábban is (l829-30-ban) lehetett valami olvasókör, társulási alakulat, de csak 273
