Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)

STUDIA HISTORICA - Tamáska Péter: A linzi posztómanufaktúra kereskedelmi kapcsolatéul Magyarországon a XVIII. század hetvenes éveitől a XIX. százaid első évtizedéig

sokba, kompániákba tömörültek, s a balkáni karaván-kereskedést az osztrák osabb tranzit- és a Habsburg-birocialmon belüli távolsági kereskedelemmel cserélték fel, a zsidók viszont kirajzva zárt településeikről, a kereskedelem legmegvetettebb s ugyanakkor let* tökei fényesebb vállfajaira egyaránt rávetették magukat. Az IdOO-as évek gabona-konjunktúrája a kereskedelmi tökét a termény-felvásárlásra ösztönözte, s a nagybirtokhoz kapcsolódó zsidóság itt korlátlan előnyt élvezett, ugyanakkor a levantei útvonal másodrendűvé vált a Habsburgok országai közti kereskedelmi kapcsolatokhoz képest. A görög kereskedők visszaszorulásában azonban nem a gazdasági szempontok játszották a fő szerepet, hanem az, hogy felhalmozott vagyonuk lehetővé tette a rendi társadalomban való akadálytalan beilleszkedésüket a XV1II-XIX. század fordulóján. Ezt a folyamatot sok tekintetben a neoabszolutizmus-kori társadalmi átalakulás egy korai előképének is tekinthetjük, amikoris 11 a sokáig idegen német városi polgárságnak kellett a magyar nemesség karjaiba hullani," s a görögség asszimilációját így társadalmunk egyensúlyvesztésének egy félig-meddig már elfelejtett változataként értékelhetjük.

263