Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Kahler Frigyes: Adalékok az újkori pénzhamisítás történetéhez (XVII. századtól 1848-ig)
silány minőségű éremkép sem. Nem egy igen durva hamisítvány kopási nyomai arra utalnak, hogy évekig használták leleplezés nélkül.^ A kis címletű ezüstpénzek hamisítványai között is megtaláljuk az eredeti verőtővel készült „ « 40 polturakat. A borosjenoi lelet eredeti verotövekkel - hengeres eljárással - készült 1699-i évszámos polturáinak kivitele nem hagy kétséget a pénzverde gépeinek felhasználásáról. Emellett tanúskodik a vörösréz lemez egyenletes, szakszerű hengerlése is. A verdén kívül folytatott hamisítás nyomait követve először egy műhely meglétét kell regisztrálnunk, amelynek tevékenysége átnyúlik Lipót korára, ami egyben működésének utolsó szakaszát is jelenti. A budavári ásatásoknál napvilágra került hamisítványanyag egyértelműen a XVI. században már említett budai hamisítóműhely további tevékenységére utal. Jelentős a hamisítványleletben az 1685-ös évszámmal készült - s ez egyben a lelet záró„41 évszáma - öntominta. A mintával ragusai grosettokat készítettek. Az elrejtés ideje minden bizonnyal Buda 1686. június 21-én kezdődő ostromával kapcsolatos. A hamis öntőminta és a viszonylag nagy számú hamisítvány - 284 42 db-ból 6 arany a többi ezüstpénz hamisítványa igazolja a budai verde működését, Buda visszavételéig. A budai öntőminta másik tanulsága, hogy igen óvatosan kell bánnunk a Magyarországon forgalomba kerülő hamisítványok eredetét illetően. A külföldet járt ötvöslegények vagy vándor cigány ok jól ismerték a német fejedelemségek, valamint a hollandiai és itáliai pénzeket. Ezek hamisítványainak leleplezése Magyarországon nehezebb volt és ezért a hamisítók nagyobb biz43 tonsággal hozhatták forgalomba, mint a magyar pénzek hamisítványait. A szórvány lel etek között találunk olyan vert hamis XV. krajcárosokat, a- melyek helyileg ez ideig meg nem határozható, de kétségtelenül elég jól felszerelt kisebb műhelyek termékei lehetnek. A vörösréz hamisítványok jól vésett, az eredetihez igen hasonlító verőtővel készültek. A hamisító műhely . 44 hengeres technikát alkalmazott. Ugyancsak veréssel, de nem hengeres technikával készült hamisítványok a- nyaga általában vörös, ritkábban sárgaréz. Ezek a verőtövek nem közelítik meg az előbb említett hengerléssel dolgozó műhely színvonalát, sem az é„ „ 45 rémképek, de még a betűk hu utánzásában sem. A hamisítványok nem„ 46 csak a körmöcbanyai, hanem a nagybányai és kassai pénzverdékben ké_ „ 47 szült penzeket is utánozzák. Az ismertetett vert tipusokon kívül találkozunk primitív kivitelű öntött aprópénz hami sí tvány ok kai is. Az öntött hamisítványok egyik csoportja általá, , „ , 48 ban sárgaréz, - kivételesen vörösréz - anyagú. Figyelmet érdemelnek a másik tipusba tartozó - és a XVIII-XIX. századi hamisítványok kedvelt anyagát képező - ón-ólom anyagú hamis aprópénzek. Ezeket gyakran nem is e233
