Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Kahler Frigyes: Adalékok az újkori pénzhamisítás történetéhez (XVII. századtól 1848-ig)
mellett nem mehetünk el bírálat nélkül. A kérdéses megállapítás szerint "Pokozta a paraszt nyomorúságát a kormány pénzügyi politikája: értéktelen, köny- nyen hamisítható rézpénzzel árasztották el az országot", (Kiemelés tőlem K. F.)23 Közismert tény, hogy Lipót császár soha nem veretett rézpénzt, arra csak - a Rákóczi szabadságharc polturásait nem tekintve - Mária Terézia később tárgyalt 1760. szeptember 27-i rendelete után kerül sor. Lipót aprópénzei - 15,6 és 3 krajcárosok - amelyek 1659 óta óriási tömegben kerültek kibocsátásra - a tallér finomságát meghatározó birodalmi pénzlábhoz képest 24 azonban valóban 20 %-kal kevesebb szinezüstöt tartalmaztak. Kétségtelen, hogy a gyöngébb ezüsttartalmú és kivitelre sem túl igényes pénzek típusaiból találkozunk a legtöbb hamisítvánnyal. Korszakunkban szembetűnő, hogy amíg a XVI. században forgalomban volt hamis pénzek jelentős részét külföldi - elsősorban lengyel pénzek tették ki, most a külföldről beáramló hamis pénz mennyisége fokozatosan csökken. Az 25 1625. II. decretum, még a hamisítványok behurcolásáról panaszkodik. A saá- zad közepétől és különösen a XVIII. században a külföldi pénzekkel kapcsolatos probléma a különböző pénzlábak közötti különbségekből adódik, de egyre ritkábban került külföldi hamis pénz az országba, s ha igen, ez rendszerint olyan feltűnést kelt, hogy az egyes esetek a jelentősebb városok proto- collumaiban is helyet kap.^ Mielőtt szólnánk a magyarországi forgalomban volt és részben itt készült hamisítvány okról és az azokat előállító műhelyekről, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a pénzverés technikájával kapcsolatos lényeges változásokat sem. 1661- ig a pénzverés évszázadokon keresztül kézi erővel - kalapáccsal történt. 1661-ben Körmöcbányán bevezetik a hengeres verőgépet, és 1710-ig kizárólag ezzel folyik a pénzverés. Ezek az ismert félkörívesen meghajlott pénzek. 1710ben dolgozni kezd a csavaros yerőgép, de a hengeres gépek ezzel párhuza27 mosan 1753-ig működnek. A XVII. század első harmadában még előfordulnak XVI. századra emlékeztető - általában vörös réz lemezből vert és többé-kevésbé ezüstözött denár28 hamisítványok. A dunapataji, császlói, merenyei és geresdi leletekben még igen tekintélyes számban fordulnak elő olyan dénárok, amelyek - nagy való29 színűség szerint - a hódoltságban már régebben működő verdék termékei lehettek. Az 1625 utáni pénzforgalomból ezek a hamisítványok mind jobban kiszorultak és a század végével, vagy a XVIII. század első éveiben záruló leletek csak igen ritkán tartalmaznak hamisítványokat, ezek is - mint látni fog30 juk - pénzverdéi eredeti verőtővel készített formaazonos hamisítványok. A XVII. század első felében működött hamispénz verdék sorában említést kell tennünk még egy hercegovinál, elég durva rajzolatú és kivitelében is rossz 231
