Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Kahler Frigyes: Adalékok az újkori pénzhamisítás történetéhez (XVII. századtól 1848-ig)
KAHLER FRIGYES Adalékok az újkori pénzhamisítás történetéhez (a XVII. századtól 1848-ig) A XVII. század első harmadától a XIX. század közepéig terjedő több mint két évszázadot gazdaságtörténetünk számos szempont szerint tagolja korszakokra illetve tárgyalja e korszakokban végbement gaz d as ági-társ ad almi folyamatokat. így szokásos beszélni a "második jobbágyság" (vagy "örökös jobbágyság") rendszerének megszilárdulásáról, arról, hogy az iparosodó Nyugat gabonaszükségleteit egyre inkább a német és lengyel területekről szerzi be, amelynek következtében Magyarország külső piaca a XVII. században szűkül, ugyanakkor - elsősorban a jobb minőségű textil és fémáruk tekintetében a behozatal egyre nő, Bécs közvetítő szerepe a XVII. században uralkodó lesz a magyar külkereskedelemben. A bécsi kereskedőt elsősorban a magyar vágómarha és réz érdekli. A marhakereskedelem monopolizál ásával1 ugyanakkor felmorzsolódik a magyar tőzsérek viszonylag tőkeerős rétege. A magyar rézbányák hozadéka a kincstár tulajdona lesz. A- míg a XVII. században a Lajtán túl az osztrák merkantilizmus első megnyilvánulásait észleljük Magyarországon csak a vasiparban találjuk nyomát a Verlag rendszernek (Murányi Vasipari Unió). A három országrész között 2 ugyanakkor eleven a belső kereskedelem, amelybe jelentős mértékben kapcsolódnak be a paraszti elemek. A XVII. század elejére végleg kialakult és megszilárdult majorság, amely a császári csapatok fogyasztása által teremtett mesterséges gabonapiac hatására növeli a vetésterületeket, fokozza a robotot, s az így megerősödő feudális nagyüzem lefékezi a tőkés fejlődés kialakulását. - A gabonatermelő robotra építő majorság azonban elsődlegesen nem árutermelő nagyüzem, annak ellenére, hogy jelentős gabonamennyiség kerül eladásra. A nemesség ugyanakkor támadást indít a szabad városok és a mezővárosok ellen is, s ez az 1647-es országgyűlésen eredménnyel végződik. A szabadparaszti árutermelés az ún. parasztnemesek népes, de a parasztsághoz viszonyítva mégis szűk körére, valamint a hajdúságra szoritkozik. 3 A XVII. szazad második felében Hörnigk Becher és Schröder is felfedezik a Nyugat-Európában már jól ismert protekcionista gazdaságpolitika e- lönyeit. "A protekcionizmus rendszere mesterséges eszköz volt arra, hogy gyárosokat gyártsanak, független munkásokat kisajátítsanak, a nemzet ter— 227
