Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Hőgye István: Szőlőmunkák és munkabérek a Hegyalján a XVII-XVIII. században
Jan, sürgős esetekben kisegítők lehettek pl. kosarakban trágya és földhor- lók, de leginkább a szőlőkben a kötözést, igazgatást, szedés munkáját végezhették. "Szedésre alkalmatosabbak az aszszonyok és feli nem serdült iúk, mert a férfiak az aszszúszőllő szedéssel Testeinek bajlódni, azért a érfiak inkább puttón hordóknak, taposóknak, szűrőknek fordittassanak ..." , 27 rták. A nők bérét a limitatiok, de a gyakorlat is sokkal alacsonyabbra, általá- an felére, 2/3-ára szabta a hasonló férfibérekének. Bizonyos, csak férfiak- ak való munkában is alkalmaztak nőket, de ilyen megjegyzéssel: " ... Erő- ebb Aszszony Puttonyban földet hordván homlitás után gödrök betöltésére." • zt csak erős asszony végezhette a munka nehéz voltára tekintettel, mégis napszámbére ÍO l/2 krajcár volt csupán, míg ugyanekkor, ugyanezért a 28 unkáért a férfiak 17 krajcárt kaptak. Előfordult még női munkaerő alkalmazása kőhordásnál, árkok kitisztítá- ánál, karózásnál, karók felhordásánál, venyigeszedés, kihordáskor, vagy zakmányban is férjeik, férfi családtagok melletti segítés, füvek kigyomlálá- a harmadik kapáláskor, esetleg ebéd és vízhordásért. Szüretkor viszont áldános volt a női napszámos. Gyermekmunkával ritkán lehet találkozni a Hegyalján, főleg a szőlőmííve- •sben nem, ahol több kárt tettek volna, mint hasznot. Itt csak szüretelő ki- sgítők lehettek gyerekek, és ha bérezésükről említés esik, akkor a női bér •lét jelölik meg. A sárospataki uradalomban pl. az asszonyok szüretelő bébinek felét vagy 3/4-ed részét kapták a gyermekszedők, akik között ÍO é- 29 ?n aluli is volt. A bérezésekben jutalomszem túlfizetésekkel is lehet találkozni. " ... Szor- almatossággal, hivséggel és szolgálatbéli álhatatossággal magokat megkülöniztetők külön ajándékkal jutalmaztathatnak" - írta Sennyey István vine éllé r- 30 nek 1783-ban. Ilyen volt az esőtől feláztatott, meredek hegyháton, nehe- »n járható szőlőkben a puttonozók bérének l/4 résszel való megnövelésé, így a hideg fagyokban szüretelők napszámbérét 1-2 krajcárral megemelték, íiszaposodott tövek kibontását, gondos munkát külön megfizették. Voltak megkülönböztetett, megkülönböztető bérek is pl. a magyar kapás dénárt kapott naponta, a tót kapás csak 12 dénárt, feltehetően a munka 31 nőségét méltányolták a bérkülönbözettel. Éjszakai munkáért külön béreket fizettek, bár ez nem volt általános, hi- en éjszaka és vasárnap, ünnepnapokon nem dolgoztak a Hegyalján. A őlőpásztor, aki a termésre is vigyázott és éjszaka kintmaradt a szüretelő^ ényekkel 6 dénárral kapott többet, míg az a puttonos, aki nappal puttono3 2 tt, este pedit "a sajtó körül segitett" összesen ÍO polturát kapott, Résznapszámbérekre is vannak adatok: " ... mivel egész nap esső miatt 195
