Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Hőgye István: Szőlőmunkák és munkabérek a Hegyalján a XVII-XVIII. században
rillet esetén már bérmunkát is igénybe kellett Venni, mert az elmaradt, nem idejében végzett munka kedvezőtlenül befolyásolta a borhozam alakulását.8 Az egész Hegyalja szőlőterületére és a termelt bor mennyiségére, szőlősgazdákra egy Helytartótanácshoz írt Zemplén megyei jelentésben ezt olvashatjuk: " ... több mintsem húsz ezer Szőllős Gazda Család élelme alapjának 126 OOO kapa alá való térnek hétszer kéz alá kerülő munka mellett élősködő napszámosok élelme keresése ... Az Boroknak évenkénti termelését egyre másra 75 OOO Göntzi Hordókban, minden hordót az seprőnek kihagyásával harmadfél akóban vévén, évenkénti termés 187 5 00 akónak fel tette, oly móddal, hogy ennek 1/8 részét különös jóságú kövér asszú, másik 7 1/8 részét csinált máslásnak és 6/8 részét közönséges ivó bornak vette ..." A Hegyaíján jelentős szőlőbirtokai voltak az alföldi (Szabolcs, Borsod) felvidéki (Abaúj, Sáros, Szepes, Turóc vármegyei) uraknak, nagyobb városoknak, mint. Debrecen, Kassa, Lőcse, Bártfa, Eperjes stb. sőt a XVIII. század második felétől még az orosz cári udvarnak is. Ezeknek a birtokosoknak itt a Hegyalján jobbágyai nem voltak, ezért a munkák végzésére bérmunkást kellett fogadniuk.8 A II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc idején kényszerűségből ismét előfordult, hogy bérmunka helyett robottal műveltettek, erről így panaszkodott Szirmay András 1706-ban: "... Hegyallyán szölleim soha olly roszsz munkában nem voltak, mint ez idéft, mivel réz pénzre nézve munkás nem 9 volt, az jobbágyok robotban keveset és roszul kapáltak ..." A robotra való visszatéréssel ritkán találkozunk, ha előfordul mindig kényszerűségből történik, mint tette 1739-ben Sennyey Imre tolcsvai szőlőjében, hogy a közeli bodrogközi birtokairól hozott jobbágyokat kapálni " ... mivel a Hegyallyán ÍO mást kapni nem volt ..." Előfordult, hogy a bérmunka mellett úgy alkalmaztak robotot, hogy a jobbágyot érdekeltté tegyék a gondos, jobb munkavégzésre ezért fél napszámbért fizettek, neki. "Földes Urak Jobbágyaikat folyó napi szám mellett utazással együtt ÍO krajCfc árral véve a szellőjük miveltetésére fordittyák ..."^ A bármunkával történő dolgoztatáshoz sok pénzre volt szükség, A napszámbér kifizetései jelentették a termelés legnagyobb költségtényezőjét, de a jobbágyok és a mezővárosi lakosság terheinek, szolgáltatásainak pénzen történő megváltásából, a szőlő megnövekedett jövedelméből a munkáltatók mégis 12 elő tudták teremteni e plusz költségét. 189