Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Ács Zoltán: Kísérletek a Várday vagyon megszerzésére (Egy XVI. századi háramlási per története)
hogy mikor az bemenve a birtokosokkal lesz, aközben nagyobb csapat legyen a várban, mint maguk a birtokosok, és így a vár kapuit bírva, elegendő tudja a védelmet megtámadni, a parancsolatok formája pedig. Ungnad úr magyarázatára kell, hogy eligazíttassék, nem egyenesen ő felségéjére. Ha ezen az úton nem sikerülne, úgy vélem, fegyverrel nem támadható meg, mivel Báthori István úr, aki minden jogot elhalt testvérétől magához szerzett és fegyverei vannak, és a szomszédosabb nemesek védekezés szine alatt valamilyen felkelést készíthetnek, és ahogyan gyakran a kis szikrából nagy tűz támad, úgy lehetséges itt is, és a ti tisztaságotok eltávozni tűnik, amelyek eddig egyidejűleg kijöttek, de inkább a hites helytartó úr majd ezeknek a cselekedetét a kötelesség jogával minden hozzá tartozó 23 dologgal törvénynapon kivizsgálná." Mint a fentiekből kitűnik, a vár ilyen módon való elfoglalását Illésházy is jogellenesnek tartja, holott épp ő teszi ezt a fondorlatos javaslatot. Az ügyben Ernő főherceg kikérte az egyházi méltóságok, az egri, a veszprémi, a váci és a Csanádi püspökök véleményét is, akik egyértelműen ellenzik a várnak a birtokosok akarata ellenére történő elfoglalását, mert "lehetséges, hogy Ő császári felsége őszinte jóindulatát kétségessé és ki- „ 24 ~ csinyesse tenne." Ok is a törvényes utat javasolják. A püspökök azon megjegyzése, hogy "... úgy tudjuk, Kisvárda vára annyira biztos helyen vagyon, hogy nem gondoljuk, bármilyen súlyos veszélynek ki lenne téve" - arra utal, hogy a főherceg egyik indoka az lehetett, hogy a Várday Mihály _ által gyámnak kijelölt Szokoly Miklós nem tudja a Habsburgok számára fontos várat az udvar pártján megtartani. A gyámságra vonatkozó kérdésre a következőt válaszolták: "Úgy véljük, rendelt gyámságot senkinek sem kell adni. Mivel ugyanis a vita a fiscus jogáról folyik, és már a birtokosok megidéztettek, ha bárkinek ebben az időben a rendelt gyámság odaadatik, ezáltal miként saját joggal őfelsége lemondja. Ugyanis a gyámoknak kötelessége az árvák jogát védelmezni bármely háborgatok ellen. így lenne, ha a fiscus nem követelné a jogot Kisvárdára... ahol törvényes és testamentumos gyámságoknak nincs helye, rendelt gyámságot szoktak adni. Ezekkel pedig a fiscus követeli, hogy övé a vár, és a birtoklók ezen a néven hivattak, akinek a jogát őfelsége megerősíteni, a sajátját pedig megerőtleníteni látszik. Vélhető, hogy végül is nem fogja birtokolni, mivel tudomást szereztünk arról hogy Zokoly Miklós Kisvárda várának elöljárója, mielőtt a fiscus nevében az idézés elvitetett, a rendelt gyámságot a király őfelségétől megnyerte. Ha ez igaz, sokkal inkább kivihetőnek látszik az az alkalom, hogy ilyen rendelt 25 gyámság másodszor adassék." Itt vetődik fel először, bár nem teljes bizonyossággal az, hogy Szokoly gyámságát maga a király erősítette meg, azaz adta a consensust. A püspökök utolsó mondata arra utal, hogy éppen178
