Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)

STUDIA HISTORICA - Ács Zoltán: Kísérletek a Várday vagyon megszerzésére (Egy XVI. századi háramlási per története)

hogy mikor az bemenve a birtokosokkal lesz, aközben nagyobb csapat le­gyen a várban, mint maguk a birtokosok, és így a vár kapuit bírva, elegen­dő tudja a védelmet megtámadni, a parancsolatok formája pedig. Ungnad úr magyarázatára kell, hogy eligazíttassék, nem egyenesen ő felségéjére. Ha ezen az úton nem sikerülne, úgy vélem, fegyverrel nem támadható meg, mivel Báthori István úr, aki minden jogot elhalt testvérétől magához szerzett és fegyverei vannak, és a szomszédosabb nemesek védekezés szine alatt valamilyen felkelést készíthetnek, és ahogyan gyakran a kis szikrából nagy tűz támad, úgy lehetséges itt is, és a ti tisztaságotok eltá­vozni tűnik, amelyek eddig egyidejűleg kijöttek, de inkább a hites helytartó úr majd ezeknek a cselekedetét a kötelesség jogával minden hozzá tartozó 23 dologgal törvénynapon kivizsgálná." Mint a fentiekből kitűnik, a vár ilyen módon való elfoglalását Illésházy is jogellenesnek tartja, holott épp ő teszi ezt a fondorlatos javaslatot. Az ügyben Ernő főherceg kikérte az egyházi méltóságok, az egri, a veszprémi, a váci és a Csanádi püspökök véleményét is, akik egyértelműen ellenzik a várnak a birtokosok akarata ellenére történő elfoglalását, mert "lehetséges, hogy Ő császári felsége őszinte jóindulatát kétségessé és ki- „ 24 ~ csinyesse tenne." Ok is a törvényes utat javasolják. A püspökök azon megjegyzése, hogy "... úgy tudjuk, Kisvárda vára annyira biztos helyen va­gyon, hogy nem gondoljuk, bármilyen súlyos veszélynek ki lenne téve" - arra utal, hogy a főherceg egyik indoka az lehetett, hogy a Várday Mihály _ által gyámnak kijelölt Szokoly Miklós nem tudja a Habsburgok számára fon­tos várat az udvar pártján megtartani. A gyámságra vonatkozó kérdésre a következőt válaszolták: "Úgy véljük, rendelt gyámságot senkinek sem kell adni. Mivel ugyanis a vita a fiscus jogáról folyik, és már a birtokosok meg­idéztettek, ha bárkinek ebben az időben a rendelt gyámság odaadatik, ezál­tal miként saját joggal őfelsége lemondja. Ugyanis a gyámoknak kötelessége az árvák jogát védelmezni bármely háborgatok ellen. így lenne, ha a fiscus nem követelné a jogot Kisvárdára... ahol törvényes és testamentumos gyám­ságoknak nincs helye, rendelt gyámságot szoktak adni. Ezekkel pedig a fiscus követeli, hogy övé a vár, és a birtoklók ezen a néven hivattak, aki­nek a jogát őfelsége megerősíteni, a sajátját pedig megerőtleníteni látszik. Vélhető, hogy végül is nem fogja birtokolni, mivel tudomást szereztünk arról hogy Zokoly Miklós Kisvárda várának elöljárója, mielőtt a fiscus nevében az idézés elvitetett, a rendelt gyámságot a király őfelségétől megnyerte. Ha ez igaz, sokkal inkább kivihetőnek látszik az az alkalom, hogy ilyen rendelt 25 gyámság másodszor adassék." Itt vetődik fel először, bár nem teljes bi­zonyossággal az, hogy Szokoly gyámságát maga a király erősítette meg, azaz adta a consensust. A püspökök utolsó mondata arra utal, hogy éppen­178

Next

/
Thumbnails
Contents