Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)

STUDIA HISTORICA - Zolnay Lászlót A "Balassák" és a Felvidék. (Adatok a XII-XIV. század néhány kritikus évtizedéhez)

27 W IV. 171, 194. - W IX. 303.

28 Mikó (1253-1302) - talán rokonával, Miklós fia Demeter mesterrel együtt - a királyi lobogó alatt, tehát IV. László uralkodásának utolsó éveiben, részese az állam fennállását veszélyeztető oligarchák elleni küzdelemnek: 1289-ben vezetője a Privigye várát támadó királyi hadseregnek. A lázadó is atyafiúk: Hunt Paznan nembeli Káz- mér fia Péter. Mikó serviensei is részt vesznek ebben a királyi támadásban. (SZENTPÉTERY, 3540, 3516. sz. - Kristó Gy., 1973.

53, 258. jegyzet.)

29 KARÁCSONYI, 1900-1901. II. 269. - W III. 156. W IV. 173, 246. - W IX. 303, W X. 284. - WERTNER II. 123-144. - CD VI. 2. 277.,

CD VIII. 1. 68. - HO VIII. 97, 240. - KNAUZ II. 260. - ZOLNAY,

1937. 26. - KRISTÓ, 1973. 64-68.

30 w IX. 303. - KRISTÓ, 1973. 117. - ZOLNAY, 1937. 25-26.

31 Itt jegyzem meg: I. Detrik fia I. Mikó comes nem azonos Mihály

(1263-1273) zólyomi, szepesi, és beregi comesszal,' akivel együtt 1253-ban - ennek az I. Detriknek fia, - a Balassa-ősökhöz tartozó- II. Detrik azonos oklevélben egyszerre is szerepel. (Knauz, I.

412.) Ez a másik Míihály későbbi zólyomi, szepesi, beregi comes nem más, mint a mi I. Mikó comesünk zólyomi ispáni tiszttársának, az 1248 s 1263-ban említett Jak ónak a fia. Mihályé különben az első hazai oromdíszes címeres pecsét. L. Turul, 1907. 62. - Turul,

1911. 181. - KNAUZ II. 170. - W III. 256, W VII. 257., W VIII. 56. - KNAUZ I. 346.

32 A tatárjárással kapcsolatban: 1248-ban IV. Béla említi a liptai erdőóvóknak érdemeit ("debellando ferocissimos Tartaros crudeli periculo mortis se ipsos opponentes") s őket a liptai jobbágyfiúk sorsába emeli. Birtokuk: Lukava területe; ekkor még vára nincs. W VII. 258. - Turul, 1891. 79.

33 A Mikó által lefoglalt zólyomi-városi tulajdonú terület - mivel határjárása a Szent Miklós egyházát is említi, ez pedig Zólyomtól északra Hajnikon volt -, alighanem a mai Szliács-Hajnik-Ribár térségben helyezkedett el. (A hajniki foglalásról: ZOLNAY László: Hajniki kan- tilénák. Kortárs, 1982. 2. sz. 303-311.)

3** W II. 66, 166. - W III. 256, 258. - W VII. 257. - W VIII. 56. - CD VI.

216., CD VI. 2. 340. - CD IV. 2. 142-143. - CD IV. 3. 150. - CD V.

2. 187, 189. - V. ö. Levéltári Közlemények, 1926. 237. - HO Vili. 46.- KNAUZ I. 346, 387, 412, 434. KNAUZ II. 170. - Turul, 1907, 62.- Turul, 1911. 181-183. - RÁTH, 18,61. 37. - PAULER 1899. II. 217. - 35 VV IX. 377. - ZOLNAY, 1937. 26-27.

149