Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)

STUDIA HISTORICA - Zolnay Lászlót A "Balassák" és a Felvidék. (Adatok a XII-XIV. század néhány kritikus évtizedéhez)

az 1310—es években Csák Máté ragadja el a hricsói váruradalmat, 13 21ben visszakapják, majd 1323-ban Donch mester zólyomi ispánnal cserélik el. 1392-ben már a Besztercei kerület tartozéka, Lietava várával egyetemben. HO VI. 278. - KRISTÓ, 1973. 67-69. - ZOLNAY, 1937. 28.- FÜGEDI, 1977. 143. - W IV. 173, 246. - W III. 118. - W IV. 9. - ENGEL, 1977. 117. - Súpis, I. 451. - (A hricsói uradalom tartozéka a XIII. században Ovcsarsko, Pekiina, Alsó- és Felső Hricsó.)

F./ Nógrádi várbirtokok

17. GYARMAT (Balassagyarmat) területét - amely 1246-ig a honti várhoz tartozott - 1246-ban a Balassa-ősökhöz tartozó Csernei Miklós (Donch mester nagyatyja) a liptói distriktusban lévő Újfalu és Palugya nevű birtokaiért IV. Béla királytól csereképpen szerezte meg. 1290-ben említik először a - nyilván Miklós által emelt - gyarmati tornyot (turris de Gormoth): 1290-ben a gyarmati uradalomhoz már hat falu tartozik. 1290-ben Csernei Miklós fiának, Demeter mesternek a birtoka; a jószágot Hunt Paznan nembeli Lampert comes szállja meg, onnan Demeter mester magánhadjárata veri ki Lampert csapatait, 1244-ben Gyarmat IV. Béla király dátumhelye, 1291-ben már áll Gyarmat temploma is. 1310-1321 között Gyarmatot Csák Máté bitorolja, 1321-ben visszanyerik

a Balassa-elődök, akiknek ettől fogva Gyarmat a XIX. századig egyik birtokközpontja. 13 68-70-ben Gyarmaton tartják Nógrád és Hont megye gyűlését. - W II. 166. - ZOLNAY, 1937. 25-26, 28. - CD VI. 2. 159. - NÉMETHY: Series parochiarum et parochorum, Esztergom, 1894. 20. - FÜGEDI, ENGEL nem említi.) - KNAUZ, II. 260. - 1323-ban Gyarmat Donch mester zólyomi ispán birtoka: egyike azoknak, amelyeket Vág parti váraikért cserébe vérrokonainak, a Balassa család nógrádi ágának enged át. (CD VIII. 3. 488.)

18. KÉKKŐ. 1278-ban először említik - Sztregar és Kürtös határjárásán- a Balassa családbeli Forró Péter comes várát ( névtelenül). 1290- ben Forró Péter - vejével, Hunt Paznan nembeli Lampert comesszal, a hirhedt rablólovaggal együtt - Kékkőt teszi a király ellen lázadók főfészkévé. 1290-ben rokona, Demeter mester zólyomi ispán magánhadjárata során visszaszerzi Kékkőt. A várat 1290-ben, birtokok cseréje és száz márka ezüst ellenében a Balassa családbeli Byter comes és Demeter mester zólyomi ispán szerzi meg. 1310 körül a Balassák kezéből elragadja a várat Csák Máté, s azt a Balassák csak 1323-ban nyeri vissza 1. Károly királytól. Ettől fogva - a török hódítást leszámítva - XIX. századi kihaltáig a Balassa család birtoka. - W V. 15. - CD X. 3. 268-275. - KNAUZ II. 260. - ZOLNAY, 1937. 26, 28. 139