Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Zolnay Lászlót A "Balassák" és a Felvidék. (Adatok a XII-XIV. század néhány kritikus évtizedéhez)
i De visszatérve Donch mester élete sorsára: 1331-ben a pápai tized be213 hajtóinak magyarországi támogatására kéri Donchot XXII. János pápa. Szalay László szerint Donch mester 1333-ban - Itáliából hazajövet - harmad214 szór is felkeresi az agg pápát, XXII. Jánost. 1335 május 1-én Donch mester zólyom-lipcsei vára udvarán egy perdöntő . . , . . . . . 215 baj vívást néz végig. 216 Kötelékei 1336-ban az osztrák háborúba vezeti a zólyomi nemességet. z ónban egyre inkább a királyi udvarhoz fűzik s 1337-ben vagy 1338-ban vég. . . 217 leg megválik zólyomi ispansagatol. A nagy-zolyomi ispansagot egy esztendeig még Csór nembeli Tamás csókakői várnagy - más nevén Gönyüi, vagy Gönyei Tamás, utóbb (1353-13 72) királyi főajtónállómester -, Donch veje vezeti. 133 9-re azonban ez a régi nagy-zólyomi ispánság, mint szervezet szét218 hullik: kialakul az önálló Zólyom, Turóc, Árva, Liptó vármegye. Ettől fogva Donch - 1345-ben bekövetkezett haláláig - visszavonultan komáromi várába él. Valószínűleg Vág vidéki váruradalmait cseréli el 1341-ben Károly királlyal a Kraszna megyei Valkó váruradalmára. A valkói várhoz húsz falu tartozik, köztük Kraszna és Nagyfalu. Ezzel az adománnyal az idős Donch 1341-ben a Kraszna megyei főispánságot is elnyeri. Krasznai főispánságát 219 hamarosan atadja Laszlo fianak. 1342-ben Donch Léli Dezsővel, 1343-ban a komáromi vár várharmada miatt a bakonybéli apáttal, 1344-ben bizonyos komáromi falvak határai miatt Te220 legdi Csanad esztergomi ersekkel pereskedik. Piai közül László és Miklós mesterről megemlékeztünk. Másik két fiát s 1372-ben fiágon kihalt unokáinak adatait a csatolt nemzedékrendi táblázaton ismertetjük. Négy fián kívül két leánya is volt. Az egyiket, Klárát, a Hunt Paznan nembeli Szentgyörgyi és Bazini Sebös vette feleségül. A dúsgazdag főúri vő sok gondot okoz Donchnak. Erőszakos, hatalmaskodó ember. Egy ízben párbajra kellene kiállania, de inkább megváltja magát háromszáz márka ezüsttel. (Ehhez az összeghez S'ebös úgy jut hozzá, hogy apósának ötszáz márka ezüstön zálogba veti a Pozsony megyei Somberg n. birtokát, a nevezetes arany-lelőhelyet.) 1338-ban Sebös a nagyszombatiak szabadalmait sérti meg: amiért is fej- és jószágvesztésre Ítélik. Az Ítéletet hozó nádori tanács tagja - újra csak az após, Donch mester - nagynehezen kiegyezést létesít. Donch mester leánya, Klára és 'Szentgyörgyi és Bazini Sebös a később is országos szerepet játszó Szentgyörgyi és Bazini gróf család ős-szülői. Bazini Sebös javára 1345 junius 20-án komáromi várában Donch mester oly módon végrendelkezik, hogy fiai Somberg falut, ötszáz márka ezüstön bocsássák vissza tulajdonosának. (Egyébként ez a testamentum Donch mesternek utolsó említése; kevéssel 128
