Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Zolnay Lászlót A "Balassák" és a Felvidék. (Adatok a XII-XIV. század néhány kritikus évtizedéhez)
cortegianoinok rokona bajuszt s szakállat nem visel. A régies magyar viselettel - pl a Bécsi Képes Krónika magyarjaival - ellentétben öltözéke sima fegyverkabát; lábán testhez simuló harisnyanadrág, saru. Derekán öv, a- 200 zon erszény. Mennyire ellentétben áll ez az alak azokkal a szakállas, hajfonatot viselő, vad kinézetű magyar lovasij ász okkal, amilyeneknek a német krónikások 1298- ban Donch nagybátyját, Demetert s az általa a Rajna mellé vezetett magyar lovasokat leírják. (Ámbátor lehet, hogy 1298-ban, még mint ifjú, maga Donch is résztvett a hadjáratban.) De nemcsak a turócszentrr.ártoni templom freskóján jelenik meg Donch mester alakja. A Képes Krónika illuminátora is megjeleníti őt - és fiait - azon a csataképen, amely I. Károly királynak a Baza- rába-féle hadjáratból való menekülését örökíti meg. (Mint majd látjuk, a király, megmenekülését, Szécsi Dénes fegyvercseréje után, Donchnak s fiainak köszönhette.) 1327-ben Károly király, hogy kiváló és vitéz hívét, Donch mestert kitüntesse: megengedi, hogy ő és katonái, serviensei, fegyvereiken, sisakjukon, zászlóikon aranyos szint viselhessenek. Egyben feljogosítja Donchot, "az aranyos vitézt", hogy bárki mást, aki ilyen aranyos .jelvényt visel, attól megr 201 fossza. (Heraldikánk régebben ezt az aranyos fegyver-szin viselési jogot címeradományozásnak vélte. Ez tévedés: az arma itt még fegyverzetet, s nem címert jelent; 1327-ben még az "élő heraldika" korában élünk.) 13 23-ban és 1328-ban Donch mester egyike a Károly király és Frigyes .............................. 202 császár között Pozsonyra nézve kötött szerződés magyar jót-állo báróinak. 13 28-ban újra Avignonban jár, mint I. Károly király követe. Ekkor a pápa megerősíti Donchnak egyik - később országos érvényre emelkedő - zór lyomi rendeletét. Ez a Szentszékkel hitelesített rendelkezés kimondja: nem szabad adót behajtani azoknak a helységeknek lakosaitól, amelyeknek területén meggyilkolt ember tetemét találják. (Ez a Donch-kiadta zólyomi rendelkezés utóbb, száz évvel később, Albert király idején országos törvénnyé e.. ... \ 203 melkedik.) 1330-ban Donch mester is tagja a Zách Felicián s a Zách nemzetség 204 ügyében összehívott vésztörvényszéknek. Az efféle kegyetlenkedes a- zónban alighanem távol állt jellemétől. Még ugyanebben a keserves esztendőben a Károly király s Bazarába vlah vajda közt kiélesedett viszályból derül ez ki. A király tanácsosai közül Donch mester az egyedüli - aki tán a királyi grácia elveszítésével is számolva - Bazarába követeinek jóindulatú meghallgatását javasolta. Ám hiába, mert Károly király nagy felindulással utasította vissza a követek békülékeny ajánlatát. De viszont akkor, amikor a király hudat indított Bazarába ellen ("hogy szokállánál fogva cibálja ki 126
