Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)
STUDIA HISTORICA - Zolnay Lászlót A "Balassák" és a Felvidék. (Adatok a XII-XIV. század néhány kritikus évtizedéhez)
a birtokosokat, a Kubinyi-család őseit, utóbbiakra nézve előnyős, magánbir, , . , ' . , ,132 tokabol való cserevei Arvaba telepíti at; a kijelölt területen megtelepedő szász vendé igéknek pedit» szabad pap- és bír óválasztást engedélyez és er133 re vonatkozó kiváltságlevelét az esztergomi érsekkel megerösítteti. Ezzel és így 1318-ban megalapítja az utóbb Liptó megye székhelyévé vált Rózsahegy városát. Donch kiváltságlevele évszázadokig nem szorul bővítésre, csak 134 megerősítésekre. Túróéban a saját birtokán Szt. Márton tiszteletére err.elt 135 egyházat földadorr.ánnyal látja el; ezzel Túrócszentmárton alapjait veti meg. , , , 136 Árva vara es uradalma 1333-ig magánbirtoka. 137 Már 1309 előtt megépíti a túróci Szklabina várát. 1315-20 körül a tú- 13 8 róci blatnicai lovagvárat, Likava vára helyéhez szintén magánbirtoka, a 13 9 liptói Tarnóc elcserélése által jut; az ugyancsak liptói Likavát (1317) és "castrum lapideum Wywar" (Liptóujvár) "propia vi et potentia constuxerit.1^^ , , 141 A liptói Németlipcsén templomot emel. E város Zólyomlipcsével együtt ne142 ki köszönheti, hogy 1330-ban a királytól korponai jogot nyer. Túrócban a szentilonai, szebeszlói, bélai, túr óc szentmar to ni, necpáli, szucsáni és turáni „ , , 143 egyhazakat építi, Zólyomban Hajnik, Dobronya, Ocsova, Szelec tempi oma144 „ , , it. Emellett az q tanacsara es tamogatasaval Zólyomban egyetlen nemesi család, a Madách-ősök öt egyházat alapítanak. (Micsinye, Cserény, Dubra- 145 vica, Zolna, Pónik.) Liptóban Szentm.ária, Szentmihály és Palugyán építenek exempt, kegyúri egyházakat Donch nemesei. A liptai Szlécs (Sliace) , , , , 146 szép gótikus templomát is Donch mester alapitasanak tartják. Az a száz esztendő, amíg a Balassa-ősök álltak a zólyomi ispánság é- lén, a hajdani királyi magánuradalomból négy megyét s számos várost, mező- és bányavárost, tucatnyi várat, egyházak sorát teremtette meg. Ez a XIII. század elejétől az 1330-as évekig terjedő időszak - a régebbi várispánsá- gok, királyi megyék megkésett, Zólyomban még élő kövülete - szemünk láttára jeleníti meg azokat a társadalmi, gazdasági, birtokviszonyokat, telepítéseket, amelyek rr.ás, centrális fekvésű tájaikon már a XII. századra végbe- _ mentek. A zólyomi jobbágyfiúknak a nemességbe való átfejlődésében más tájak régebben végbement társadalmi mozgásai tükröződnek, száz-kétszáz é- ves késéssel. Zalában már 1232-ben megjelennek a nemesi vármegye első jelei; mindez a nagy-zólyomi ispánságban az 1330-as évekre következik be. Egybeesik ez a distriktusok (Zólyom, Liptó, Árva) officiálisainak alispánná- válásával, a probus vireknek szolgabírákká-alakulásával. Várak és városok építése, alapítása mellett a Balassáknak, szabatosabban Donch mesternek kell tulajdonítanunk a Vág vidéki soltészségek alapítását is. Egyik korai mezővárosunk Zyolna: a Balassa-ősök alapítása; sol- tészségének alapítása pedig (nem Csak Máté foglalása), hanem Donch mester birtoklása idejére, (1321-1340) esik. Donchnak, mint magánbirtokosnak vi
