Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)

STUDIA HISTORICA - Zolnay Lászlót A "Balassák" és a Felvidék. (Adatok a XII-XIV. század néhány kritikus évtizedéhez)

asszonyok. Hosszú szakálluk a német lovagrendre emlékeztetett. Könnyen öltözve, nehéz fegyverzet nélkül, száguldó paripán, előre-hátra lőtték a nyi­lat és vakmerőén, bármilyen mély is volt valamely folyó, lóháton úsztatták át. A sereg déli Németqrszágon át - Strasburg körül - elérte a Rajnát. Rodoszló, bányai nemes várjobbágy azokkal, akiket a maga költségén vitt magával a hadba, a Rajnán innen és túl csipkedte az ellenséget, nagy kárt okozott neki, sok vitézét elfogta és békóba verve "a magyar király és az e- gész magyar nemzet dicsőségére" Alberthez vitte, Albertnek, seregének, mely a világ minden részéről gyűlt össze, nagy örömére. A döntő csatában, G-öllheimnél, a Rajna bal partján, Wormstól nyugatra, a mai bajor Pfalzban, a magyarok a második csatarendben álltak, amelyet Albert maga vezetett. Velük szemben az ellenséges seregben harcolt, mint egyik főember, az alsó-bajorországi herceg, Ottó, IV. Béla unokája, (a ké­sőbbi ellenkirály). Adolf király a csatatéren elesett. A Pozsony megyei 'Tolvaj fia Péter, bár két sebet von, öt nemes "fényes" vitézt, a Tolna megyei Bács fia János hat vitézt és Adolf király pfalzgr óf- jának testvérét fogta el. Épp húsz évvel azelőtt - írja Pauler - a dürnkruti mezőn Ausztriát és Styriát szerezte meg a magyar kard a Habsburgoknak. Most, ha nem is fő­leg nekik, de nekik is köszönhette Habsburg Rudolf fia, hogy atyjának né­met királyi trónját is elnyerte..." Ebben a Demeter vezette sêgélyhadban a Pauler által felsoroltakon kí­vül számos, név szerint is ismert magyar katona vett részt. így ismét ott verekedett Kürtösi Madách fia Pál comes, aki innen is sebekkel borítva tért haza. (Nemsokára királyi adományba kapta a Zólyom megyei Cserényt és liptai Scevnicét, a későbbi Nagyselmecet.) A liptai serviensek közül Demeterrel együtt a Rajna mellett harcolt Jan és Balázs is; ők is birtokot kaptak - még 1298-ban - katonai érdemükért. Radizlaus banai várjobbágyot, - a Pauler-jellemezte hőstetteiért - Endre ki­rály a nemesek sorába emelte. Úgy látszik közvetlenül Demeter kiséretéhez tartozott az érte vérét is ontó sérviense, Mese fia László (a liptai Bobrov- niczky család őse); e Lászlót maga Demeter részesítette egy liptai birtoka­dományban. Itt verekedett András fia Péter Pozsony megyei nemes is, az Olgyay család megalapítója. Valamint Palásti Ivánka fia Jób, a honti vár ne­mes jobbágya, a későbbi Palásthyak előde, és a sárosi Merse fia Benedek, a Szinyei Merse család őse. Az oklevelek - amelyek a diadal okán bőkezű király ajándékozó-kedvét dicsérik - a Demeter vezette sereg katonái közül megemlékeznek még a Hunt Paznan nembeli Ugocsai Csépánról, az Újhelyi család elődéről, Domokosról és Jánosról, Csák nembeli János két fiáról, a 106

Next

/
Thumbnails
Contents