Csorba Csaba (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 5. (Miskolc, 1985)

STUDIA HISTORICA - Zolnay Lászlót A "Balassák" és a Felvidék. (Adatok a XII-XIV. század néhány kritikus évtizedéhez)

árán - kicsikarja Hricsó birtokjogát. Végül is - a két király egymással ellentétes szimultán rendelkezése, ill. adománya ellenére - mégis Byter kerül Hricsó vár, annak négy faluja, a váruradalom szolgáinak, szolgálólányainak, a várban őrzött fegyvereknek s élelmiszereknek birtokába.

Byter comes Vág parÜ váruradalmain, úgy látszik, erőteljes telepítési munkát végzett: nevét máig őrzi a trencséni, zsolnai járásban lévő Bittarová falu. Byternek Vág menti javaival kapcsolatban 1280-ban újabb pere támadt. Falujára, a trencséni Zsolnára rátámadt Márton fia István comes. István kifosztja Zsolnát, s Byter két ottélő jobbágyát megöli.

Byter Hont megyei szerzéseihez tartozott Laposrév (1283); ezt utóbb a Zalatna patak mellett fekvő Zalatna helységre cserélte el. Még 1284 előtt huszonhét ezüstön megvásárolja a Hont megyei Drégelyt. (Azonban Drégelyt nem sikerült birtokba vennie.)

1280-ban Byter cornes a nógrádi Thema földért száll perbe Farkas és Perse fiaival; ezért a Losonc vidéki birtokért kilenc márka ezüstöt fizet. II. Detrik fiával, Mik óval együtt igényt támaszt a nógrádi Kétnyerges és Halász tulajdonára is. (Halászt osztályostársa, Mikó - húga leánynegyedeként - a nógrádi Galábóccsal együtt unokaöccseinek, Kathyz nembeli Mihály fiainak engedi át.)

1297-ben Byter, a nyitrai káptalan előtt sikeresen pereskedik Bogomér

45

fiával, Szoboszlóval a Vág parti Kisuca (Kyseche, Jescesitz) birtokáért.

Byter comes 1297 és 1300 között halt meg. Feleségét 1300-ban már özvegyeként említik. Byternek három fia és egy leánya maradt. Közülük e dolgozatom már nem ismerteti azokat, akiknek - Byter gyermekei közül - fiági ivadékai nem maradtak. (Felőlük, csakúgy, mint I. Mikó ágazatának tagjairól, a Balassa családnak az Országos Levéltárba került oklevelei tájékoztatnak.) így tehát alábbi vázlatom kizárólag a Balassa család fenntartóinak, elődeinek, - köztük a névadó Balázsnak - rövid ismertetésére szorítkozik«

Byter fiai közül családját Kékkői Péter mester (1302-1347) vezette tovább. A családnak ez az ágazata az 1320-as évektől fogva véglegesen az Ipoly vidékén telepedett meg. Kékkői Péter mester 1321-ben, Csák Máté halála után, unokaöccsévél, Miklós fia Györggyal együtt I. Károly királytól visszakapta a Csák Máté által megszállt váruradalmait: Kékkőt, Gyarmatot, a Vág menti Varint (vagy Várnát), Budatint, Lietavát, Hricsót s a Hont megyei Hídvég uradalmát.

1323-ban azután Kékkői Péter mester s unokaöccse, Kékkői Miklós fia György a budai káptalan előtt kinyilatkoztatta: rokonának, Domokos fia Donch mesternek - a zólyomi ispánnak - engedi át összes Vág menti váruradalmát és több túróci-liptai faluját. Donch mester viszont csereképpen tizennyolc Ipoly vidéki faluját adta Kékkői Péter mesternek és unokaöccsének, György96