Román János (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 4. (Miskolc, 1981)
Madarász György: A termelőszövetkezeti mozgalom helyzete Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az 1956-os ellenforradalomtól a konszolidáció befejezéséig
A megyében a szövetkezetek átlagos területe mindvégig alatta maradt az országosnak. 1956 elején a megyében a termelőszövetkezetek átlagos területe 476 kh volt, szemben az országos 564 kh-dal. A termelőszövetkezeti csoportok átlagosan 226 kh-on gazdálkodtak.20 A kisebb területi átlag részben a megye jelentős részének aprófalvas település- szerkezetével, részben a kedvezőtlen művelési viszonyokkal, és nem utolsósorban az iparosítás teremtette új munkalehetőségek következtében a meglehetősen magas mező- gazdasági munkaerő elvándorlásával magyarázható. Az ellenforradalmi események hatására az országosnál nagyobb arányú területi csökkenés következett be a megyében. Míg országosan az összterület 55%-kal, a szántó- terület 57,5%-kal csökkent, a megyében 63,5%-os, illetve 64,8%-os volt a csökkenés. Az egy termelőszövetkezetre eső földterület 476kh-ról 357 kh-ra, a termelőszövetkezeti csoportok esetében 226 kh-ról 143 kh-ra esett vissza.2 1 1957 végén 500 kh fölött a termelőszövetkezetek 20,1%-a (32 termelőszövetkezet) gazdálkodott, 200 kh alatt pedig 34%-a (51 termelőszövetkezet).22 A szövetkezetek földterületének alakulása alapvetően a belépőktől függött. Az agrárproletárok és kis- parasztok alig gyarapították a közös földterületet (1958 januárjában több mint 400 tag lépett be, 350kh főddel együtt).23 Jelentősebb változást a középparasztok belépése eredményezett volna. A termelőszövetkezetek általános adatai24 1956. szept 30. 1956. dec. 31. 1957. márc. 31. 1957. dec. 31. tsz-ek száma 262 103 147 150 családok száma 11 654 3 173 4 060 4 365 középparaszti családok száma 3 314 452 508 540 középparaszti családok aránya %-ban 28,4 14,2 12,5 12,4 tagok száma 14 858 3 930 4 992 5 101 összterület kh-ban 119 043 44 265 53 004 53 719 szántóterület kh-ban 82 239 28 977 34 712 35 290 A megyében a sok kisközség miatt a szövetkezetek zöme 20-40 családból állt. 50 család fölött a gazdaságok 7%-a, 100 család fölött pedig 1%-a gazdálkodott. Az ellenforradalom következtében 10—20 családos lett az 1956 előtt alakult szövetkezetek 45%-a, 50 családon felüli 9%-a, 100 családon felüli 1,4%-a (2 szövetkezet) maradt.25 A családok 1956. szeptemberhez viszonyított 65%-os csökkenéséhez hasonlóan a tagok száma is erősen megcsappant, 66,5%-kal.26 Az 1956-os decemberi mélypont után a szövetkezeti taglétszám növekedésnek indult, ami nem jelentett egyenes vonalú fejlődést, mert a belépések, vagy visszalépések mellett sokan léptek ki is a szövetkezetekből, vagy az ellenforradalom alatti magatartásukért többeket ki kellett zárni. Az esetenként ellentmondásosan, de egészében mégis pozitívan ható politikaigazdasági tényezők következtében 1957-ben — 1958. első negyedévét is beszámítva — 1956. decemberhez viszonyítva a családok száma 52%-kal, a tagok száma 60%-kal nőtt. 290
