Román János (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 4. (Miskolc, 1981)

Kun László: Politikai harcok Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1956. november 18.-december 11. között

[61] Ózd és Vidéke 1956. december 1.

[62] MB NB 808/1957.

[63] A KMT 1956. november 29-i II. sz. tájékoztatója. (MB NB 181/1958.)

[64] Az LKM nagyüzemi munkástanács 1956. december 3-i ülésének határozata. MBNB 181/1958.

[65] Az egyik pártszervezésen dolgozó kommunista szerint a munkástanács elnökségének egyik tagja „amikor megtudta a párt szervezését, elrendelte, hogy menjünk be hozzá. Be is mentünk és akkor ... azt kérdezte tőlünk, hogy ismerjük-e a nagyüzemi munkástanács határozatát, mely szerint nem lehet pártot szervezni? Kérdeztem tőle, hogy elismeri-e az alkotmányt? Azt felelte, elismeri. Erre azt kérdeztem, hogy akkor mi a vitás közöttünk? (MB NB 181/1958.)

[66] MB NB 181/1958.

[67] MBNB 80/1958.

[68] MPB Arch. 1/1956. rendezés alatt. Az MSZMP megyei ideiglenes intéző bizottsága 1956. november 29-i ülésének jkv-e.

[69] MPB Arch. 1/1956. rendezés alatt. Az MSZMP megyei ideiglenes intéző bizottságának nyilatkozata egyes üzemi munkástanácsok párttal szembeni tevékenységéről.

[70] A mártabányai munkástanács 1956. november 20-i összevont ülésének jkv-e. MB NB 1231/1957.

[71] A kérdés jelentőségének gyakorlati megítéléséhez nagyon jellemző adalék, hogy az LKM nagyüzemi munkástanácsa* azt a Sikót bízta meg a rendőrség és a munkásőrség politikai megbízhatóságának felülvizsgálásával, aki az október 26-27-i gyilkosságok egyik legaktívabb figurája volt. A büntetett előéletű Sikó a diósgyőri rendőrőrsön, „mint a borsodi fegyveres testület ellenőrző parancsnoka lépett fel a rendőrök állományából több nevet törölt. (Fővárosi Bíróság XI. 1057/15.)

[72] E munkásrendőrséget az üzemi munkástanácsok követelésének engedve hívták életre az egyes rendőrőrsök mellett. A bányászok kérésére Rudabányán, Perecesen, Lyukóbányán, Sajószent- péteren a különböző fegyveres csoportok által állandóan fenyegetett munkába járó bányászok védelmére alakították meg ezeket az egységeket. (Észak-Magyarország 1956. november 27.)

[73] Észak-Magyarország 1956. november 27.

[74] Uo.

[75] MPB Arch. 1/1956. rendezés alatt. Az MSZMP megyei ideiglenes intéző bizottsága 1956. november 28-i értekezletének jkv-e.

[76] MPB Arch. 1/1957-31. Irányelvek néhány politikai és gazdasági kérdésről...

[77] Észak-Magyarország 1956. november 29.

[78] „Ez azért vált szükségessé, mert a mai nap folyamán véres verekedésekre került sor, ittas egyének egyes esetekben fegyverrel támadtak egymásra.” Észak-Magyarország 1956. november 29.

[79] MB NB 1231/1957.

[80] Észak-Magyarország 1956. december 2.

[81] A DIMÄVAG kerékpárüzem dolgozóinak követelései a DIMÄVAG Gépgyár munkástanácsával és igazgatóságával szemben (DIGÉP MSZMP PB irattár, Nagy László visszaemlékezéséhez csatolva.)

[82] Észak-Magyarország 1956. november 30.

[83] Az Észak-Magyarország december 2-i száma pl. az Észak-Magyarországi Üzemélelmezési Vállalat munkástanácsáról közölt hírt, melynek elnöke egy nyugdíjas horthysta őrmester Tóth, elnökségi tagjai Vitéz Görgei horthysta tüzérszázados, valamint Erese, akinek apja főszolgabíró, maga pedig főispáni titkár és földbirtokos, Abodi Németh volt SS, s Nagy kereskedő és Baross szövetségi tag voltak.

[84] MPB Arch. 1/1957-31. Irányelvek néhány politikai és gazdasági kérdésről... A határozat eredetijét kutatásaink során nem sikerült fellelni, de több adalékot találtunk arra, hogy november végén a területi munkástanácsok megszüntetése Borsodban elhatározott tény volt. Erre utal Fekete, a munkástanács elnökhelyettese is. Eszerint, miután november 27-én Földvári „. . . beszámolt az eddig végzett munkáról, ott már említette, hogy a munkástanácsok nem működhetnek, csak egészen kivételesen Borsodban. Azt mondta Földvári, hogy a munkás- tanácsnak össze kell olvadnia a megyei tanáccsal. (MB NB 541/1957.)

[85] A D1MÁVAG munkástanácsának 1956. december 1-i felhívása MB NB 80/1958.

[861 Az Ózd és Vidéke, illetve a Szabad Ózd még formálisan sem volt a párt irányítása alatt, azon kisszámú legális sajtóorgánum közé tartozott, melyek november 4-ét követően is az ellen- forradalom kezén maradtak. Ebben mindenképpen szerepet játszott, hogy Ózdon csak november 22-én mondott le az MDP városi, illetve járási pártbizottsága, s alakult meg az MSZMP ideiglenes intéző bizottsága (Ózd és Vidéke 1956. november 24.)

281