Román János (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 4. (Miskolc, 1981)
Dömötör Sándor: A „kegyetlen betyárvilág” és Jáger Jóska balladája
lopogatott. Juhász lett, itt még jobban megtanulta a lopást. Hamarosan börtönbe került. Mikorra kiszabadult, apja meghalt, egyedül maradt. Bujdosni kezdett az erdőben, ott barátkozott össze Révész Mihállyal. Rámentek az adári molnárra, megölték, de kevés pénze volt. Kettesben több nagy rablást követtek el, de Kadar elszakadt Révésztől. Elfogták és felakasztották. A „história” tulajdonképpen búcsúzása a világtól.51 Ha Kosuth Dániel a históriás búcsúszó szerzője, életkora alapján a vers keletkezésének időpontját a szabadságharc utáni években kereshetjük, nem Jáger tevékenysége idején. Ha a versezetben szereplő Révész Mihály Jáger József kortársa volt, Kadar halála közvetlenül a Jágerrel való cimborálás előtt következett be. A versezet archaikus fordulatai inkább erre az időpontra mutatnak, mint a későbbire. Ha efelé hajiunk, Kosuth a versezet szerzője nem lehet, csupán másolója. A kegyetlen Fodor Pál elrettentő ítélete kihirdetése alkalmával keletkezhettek olyan emlékezések is, amelyek még Révész Mihály életében keveredtek moralizáló mozzanatokkal. A Kadar históriája című versezet azt mutatja, hogy a haramiák búcsúzása a köznépet a szégyenteljes halálra emlékeztette. A ponyván nagyobb számban megjelenő moralitások, erkölcsnemesítő versezetek elsősorban az egyszerű nép elrettentését szolgálták, a fennálló törvények erejére utaltak. A ponyvaárusok a feudális rend kiszolgálói voltak, nem a nép érdekeit védő írók. Ezek a fércművek azonban termékenyítőén hatottak a népköltészetre. Korukban a véres tettek iránti felháborodást fokozták. Jáger Jóska balladája a kegyetlen betyárvilág történeti kezdeteinek epikai elemekkel bővített népköltészeti terméke. Jáger Jóska csupán a betyárköltészetnek a hőse, nem tekinthető semmiképpen sem nemzeti hősnek. Csupán egy történeti korszak jellegzetes alakja. E korszak valóságos körülményei a köztudatban mindinkább elmosódva, a társadalmi lázadás regényes elemeit segítik érvényesülni.52 JEGYZETEK [1] Ujváry Zoltán 1977b. 80. Jáger Jóska balladájának négy recens változatát is közli: 477—480. [2] Eric J. Hobsbawn 1974. 10—36. (Az angol eredeti: Primitive rebels. London 1959. A művet több nyelvre is lefordították. A magyar kiadás a bővített 3. kiadás után készült, Tandori Dezső műve. Hobsbawnak Bandits címmel - London-New York 1969. - minket közelebbről érintő műve is az általunk idézett mű bővített változata. Hobsbawn műveire Lőrinci László romániai magyar író hívta fel figyelmünket. [3] Vargyas Lajos 1976. II. 693-696. [4] Dömötör Sándor 1977. 259-261. [5] Ujváry Zoltán 1977a. 62-63. Bura László 1978. 97., 209-210. [6] Balogh István 1958., 1959., 1965. Szabadfalvi József 1963., 1968., 1970. Hofman Tamás 1950. 3-6. [7] Béres András 1964. Szabó Ferenc 1964. Tálasi István 1936. [8] Szántó Imre 1956. Szabó Ferenc 1964. Békés István 1966. [9] Borovszky Samu 1909. 210. [101 Dukony Mária 1937. 81. Hofman Tamás 1959. 5-6. [11] Szántó Imre 1956. 477-491. Hobsbawn 1964. 164-180. [12] Bodgál Ferenc 1970. 5-8. Módy György 1957. [13] Morvay Judit 1956. Hobsbawn 1974. 19-24. [14] Borsi Ernő 1976. 225-239. Hobsbawn 1974. 19-32. [15] Szabó Ferenc 1964. Békés István 1966. Hobsbawn 1974. 19. [16] Vargyas Lajos 1976. II, 645. Berentén 1938-ban lejegyzett dal szövege is mutatja, hogy az emlékezetben Jáger Jóska tettei keveredtek Vidróczkiéval: Zöld erdőben a csata áll, Vidróczki is abban betyár. Jáger Jóska is odament, Ö Vidróczkit agyonvágta. Bodgál Ferenc 1970. 67. és 75. 10 Levéltári Évkönyv IV 145
