Román János (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 4. (Miskolc, 1981)

Vass Előd: Borsod megye török adóztatása az egri vár eleste előtt, 1544-1596

náhijeszékhelyként szerepeltek. A fenti 10 mezővárosban összesen 9314 fős népesség, s az említett hét náhije területén összeírt 254 lakott faluban mintegy 14201 fős népesség élt. A 10 mezőváros lakosságának 36%-a Miskolcon élt, Mezőkövesd és Sajószentpéter együttes lakossága további 12%-át tette ki, tehát a mezővárosok összeírt lakosságának 48%-a Borsod megyei volt. A közvetlen megyehatáron levő városok közül az Eger-völgyiek, s Szikszó város jelentős súllyal képviseltették magukat. Borsod megyében demográfiailag, tehát a legtöbb város és falu népességének és adóösszegeinek számából megállapíthatjuk, hogy a Bükk alja az Eger-völgyétől, Mezőkövesd, Miskolc városokon át Szikszóig, a legsűrűbb lakosságú övezetet alkotta.

Borsod megye 1580. évi török adóösszeírásai alapján a hét náhije területén mintegy 23515 fős lakosságot tételezhetünk fel. A Borsod megyére kiterjedő hét török náhije összes lakossága feltételezhetőleg a megye lakosságával azonosítható, mivel amennyire összeírásaink a szomszédos megyékre nyúlnak ki, annyira Borsod megyében kevesebb lakost írhattak össze. A valószerűsége ennek legalább 10—15%-os nagyságrendben mozoghatott. A Bükk-fennsíkon pl. nem írtak össze minden lakott falut, pedig ott is élhettek. Az a terület, amit a törökök még viszonylag teljesen és folyamatosan adóztatni tudtak; Tokaj—Ónod—Miskolc—Szendrő vonalától nyugatra terült el.43 Ezen belül az említett Bükk-fennsík képezhetett csupán kivételt. Azonban az említett vonaltól keletre csak általában és időnként, bizonyos helységeket, s főleg a jelentősebbeket adóztathatták.

Az 1570-es évek végén az egri vár katonai tevékenységének megélénkülését figyelhetjük meg. Valószínűleg, hogy ebben része volt az egri vár ellátási problémáinak is. 1578-ban az egri őrség fellázadt a nyomor miatt, mivel ellátásukról a kamara nem gondoskodott. Az ellátás romlásába feltehetőleg az a körülmény is belejátszott, hogy a török fenyegetésére több hódoltsági helység magyar adóinak Eger részére történt fizetését megtagadta. így 1579-ben a ceglédiek az egri adószedő katonákat fegyverrel verik ki. Az említett 1578. évi várlázadás lecsülapítására Várvizsgáló Bizottság szállt ki. A bizottság megállapította, hogy az ellátás valóban nem elegendő, de a hiányokat a katonák szabályos zsákmányszerző portyákkal pótolták. A környező falvak lakosságával embertelen módon bántak. Az utóbbi körülmény nyilvánosságra került, s ezért az 1580. évi országgyűlés az egri magyar helyőrséget megbélyegezte.44 Az egriek 1580. áprilisában Hatvan városát fosztották ki. A magyar származású, Sasvárnak nevezett Sejhszüvár szolnoki béget Nádudvar mellett még ugyanebben az évben tönkreverték. Két évvel később, 1582. hús- vétján, ugyancsak őt Ónodnál ismét megverték.45 Az 1587/88. évi hatvani szandzsák javadalom-birtok jegyzéke (tímár defter) szintén az ez időben feléledt harcokról tanúskodik: „ ... az egri, győrvári, ónodi, kassai, tokaji, szádvári, várakból kirohanó és lelket rabló hitetlenekkel harcolván új adományra méltónak találtatott. ..”, vagy egy másik bejegyzés szerint: „ ... az Egerből kitörő Balázsfia ellen harcolt...”, az idézett török feljegyzések a török katonák javadalom-birtokainak értékemelései indoklásaként szerepelnek.4 6

1588. október 8-án több magyar végvár őrsége lest állított a portyázó töröknek, s Szikszó mellett nagy győzelmet arattak. A portyázó törökök lehet, hogy éppen a hatvani szandzsák 1590. évi részletes adóösszeírásához gyűjtötték az adatokat. A török adóösszeírások helyről helységre terjedő összeírását fegyveres katonák készítették, s az 1590. évi defter területi kiterjedése a korábbiakét nem haladta meg. Ezért feltételezhetjük, hogy éppen az összeírás elvégzésére, vagy adóbeszedésre járhattak Szikszó határában! Pusztaszikszónál, 1592. júliusában viszont a török állított lest a magyar adószedő katonáknak, s ezeket levágta.47 1593. őszén Fülek, Szécsény, Buják és Ajnácskő töröktől való visszafoglalásával új korszak, a tizenöt éves háború kezdődött el. A háború forgatagában 1596, őszén esett Eger török uralom alá.

64