Román János (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 4. (Miskolc, 1981)
Vass Előd: Borsod megye török adóztatása az egri vár eleste előtt, 1544-1596
A családnevek közül a leggyakoribb 25 előfordulással a „Szabó”, 17 előfordulással a „Nagy”, s 14 előfordulással a „Szolga” volt. A családneveket azok török lejegyzése alapján közöljük, s leírt alakjukat nem változtattuk meg. A családnevek után zárójel között előfordulásuk számát közöljük. A hatvani szandzsák III. Murád szultán korabeli részletes adóösszeírásában 14 náhijé szerepel. Ezek a következők: a hatvani, a gyöngyösi, a jászberényi, a hevesi, az egri, a szolnoki, a salgói, az ónodi, a dédesi, a siroki, a szarvaskői, a putnoki, a tokaji és a miskolci náhijék. Ezek közül az egri, az ónodi, a dédesi, a putnoki, és a miskolci náhijék terjednek ki Borsod megyére. A hatvani szandzsák öt Borsod megyére kiterjedő náhijéjá- nak 1580. évi defterében az egri náhije helységeinek feljegyzése hiánytalan adatokkal készült el. Azonban a miskolci, ónodi, dédesi és putnoki náhijék egyes helységeinél csupán az adófizetők névsorai hiánytalanok. Az összesített adóösszeg, valamint a kapuk számának feljegyzése még szerepel, de a többi adófajta számadata már nem került feljegyzésre.30 Ebből arra következtetünk, hogy területileg a hatvani törökök a Poroszló- Egerlövő—Szentistván—Mezőkeresztes— Bükkábrány—Cserépvár—Felső tárkány— Szarvaskő —Putnok vonaltól nyugatra fekvő területet fegyverrel ténylegesen meghódították, s viszont a fenti vonaltól keletre eső területet fegyverrel nem hódították meg, de adóztatásra kényszerítették. Az említett vonal Borsod megye délnyugati szélén haladt, s egyben ez volt az egri náhije erre eső határvonala is, ha ugyan egyáltalán pontos határnak tekinthetjük. Az egri náhije, s a többi náhije ábrázolása szempontjából rendkívüli nehézséget jelent az a tény, hogy az egyes említett náhijék egymás között nem határolhatok el pontosan, mivel néhány helység, vagy helységcsoport mindig a másik területébe ékelődik. Ez a beékelődés nagyon sok zavart okozhat, s miértjét magyarázni pontosan nem tudjuk. A szarvaskői náhije 20 helysége közül 19 Szarvaskőtől északnyugatra egy tömbben helyezkedett el, de egy helység, Sajóhidvég, az ónodi náhijéba ékelődött. A miskolci náhijéhez összeírt Hejőkürt és Tiszapalkonya, szintén az ónodi náhije területébe ékelődött be. A miskolci náhijéhez összeírt Alsó-, Felső-Kázsmárk, Aszaló falucsoport viszont a füleki szandzsákhoz tartozó szendrői náhije és a hatvani szandzsákhoz tartozó tokaji náhije közé ékelődött be. Az említett falucsoport és Miskolc közé viszont Onga, Szikszó és Alsóvadász helységek csoportja a füleki szandzsákhoz tartozó szendrői náhijéhez lett összeírva. Ezek keskeny nyúlványként kettévágták a miskolci náhije helységeit, s határosak voltak a tokaji náhijéval is. A füleki szandzsákhoz tartozó szendrői náhije Rozsnyóbányától Ongáig észak-déli irányban hosszan elnyúló irányban a Bódva, Szuha és Sajó völgyében helyezkedett el. A füleki törökök a szendrői náhijéban 94 összeírt helységet adóztattak, de ha térképen ábrázoljuk az említett helységeket, akkor úgy tűnik, hogy az adózásra hódolt helységek mellett néhány helység nem fizetett adót és nem is lett összeírva. A szendrői náhijé is, a szendrői magyar végvár körül csupán névlegesen összeírt területegység volt, amit adózásra kényszerítettek. A füleki szandzsákhoz is, s a hatvani szandzsákhoz is, egy-egy putnoki náhije tartozott. A füleki szandzsákhoz tartozó putnoki náhije 34 helysége a Sajó völgyében a szendrői náhije helységeivel keveredett, s Csíz falutól Alacskáig terjedt, többszörös megszakításokkal. A hatvani szandzsákhoz tartozó putnoki náhije területileg az Ózd— Putnok—Sajókaza—Uppony négyszöget foglalta magába, s a Fülekhez tartozó putnoki náhijéval néhány helysége elkeveredett. Külön szólnánk a tokaji náhijéről, amely a hatvani szandzsákba került összeírásra, s területileg egy része a Hernád völgyében Felsőkékedig terjedt, s a Taktaközt teljesen magába foglalta, viszont másik része a Bodrog völgyét egészen Ágcsernyőig tartalmazta. Viszont, azonnal szólnunk kell arról, hogy az összeírt helységek térképen való azonosításánál kiderül, hogy az összeírás nem minden helységet tartalmaz, hanem bizonyos helységeken átugorva halad. A tokaji náhije 105 összeírt 57
