Román János (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 4. (Miskolc, 1981)
Csizmadia Andor: Urbárium és közigazgatás a feudális kori Apátfalván
[31 ] Fejér: C.D. IV. 2. 177. 1. [32] Fejér: C. D. X. 6.481. 1. [33] Lukcsics Pál: XV. századi pápák oklevelei (1417-1431). Budapest, 1931.1. 1327. és 1330.SZ. [34] Lukcsics i. m. I. 125.1. 476. sz. [35] Lukcsics i. m. I. 152. 1. 704. sz. [36] Lukcsics i. m. I. 154. 1. 715. sz. [37] Dominus Petrus Archidiaconus Neogradiensis et Abbas ecclesiae Trium fontium de Beél.: Okmánytár XX. sz. [38] Okmánytár XXII. sz. [39] Ipolyi i. m. 40-41. 1. [40] Címe: Venerabilis religiosus frater, bár ez úgy is lehetett, hogy az apátoknak állandó címe volt. [41] Talán egy anyagiakban megkárosított apátfalvi barát, aki látta Hyppolit udvarának dó'zsölését, szerezte a szomszédos felsó'tárkányi (Fr-Contrastinak nevezett) püspöki kastélyra célozva: „Fuor Contrasti devorasti panem Christi” (Fuor Contrasti) (t.i. Hyppolit kastélya) felfalja Krisztus kenyerét. [42] Bartalos Gyula, Felsó'tárkány. Adatok az egri egyházmegye tört. II. 173-4. 1. [43\Nyáry Albert: A modenai Hyppolit kódexek. Századok, 1870. 360. 1. v. ö. összehasonlításul Fügedi Erik, Az esztergomi érsek gazdálkodása a XV. század végén. Századok, 1960. 82 sk. 1. 506 sk. 1. [44] U.ott 262. 1. [451 Nyáry i. m. 664. 1. [46] 1501. számadás. 1 m. 675. 1. [47] Szederkényi Nándor: Heves vármegye története. II. k. 1890. 36.-37. 1. [48] OL. U. et C. 45/37. [49] A paprakás ma is megvan s a legutóbbi idó'kig szokás volt, hogy aki arra ment, a kőrakásra követ vagy fagallyat tett. (Fényes: Geogr. szótár I. 29.) [50] Dávid János 47 éves apátfalvi lakos közlése. Egri Szociográfiai Intézet: Máriaföldi-Felméry gyűjtése. 1949. [51] Mikó Mátyásné 76 éves 147. hsz. Gyűjtötte: Acsádi Gy. [52] Ipolyi i. m. 41—42. 1. [53] L. Egri szem. lt. 1577. évi urbáriumot. [54] L. Ruzsás Lajos: Az egri vár gazdálkodása a XVI. században. Budapest, 1939. 53. 1. [55] Ipolyi i. m. 42-43. 1. [56] OL. U. et C. Fase. 1. Nro 2, Fasc. 4. Nro 48, Fasc. 45. Nro 37, Fasc. 68. Nro 40, Fasc. 104. Nro 1, Fasc. 106. Nro 75, Dl 37.008. - Szederkényi: Heves vm. története. II. k. 365.1. - A Liber Sancti Johannis összeírását közli Kandra Kabos: Adatok az egri egyházmegye tört. 1. k. 558-559. 1. [57] Pertinentiae Abbatiae de Beél ad arcem Szarvaskeó'. Egri szem. levéltára, Fasc. B. Nro 22., alábbiakban 1577. évi urbárium. [58] A quartale űrmérték, ami 70 (párkányi), vagy 84 (lévai) liternek felel meg. Vö. Lederer Emma, Régi magyar űrmértékek. Századok, 1923. 155. 1. legújabban Bogdán István, Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig. Budapest, 1978. 166. és köv. 1. [59] A különböző összeírásokban ez a szolgáltatás más és más ünnepeken jelentkezik. [60] 1577. évi urbárium. [61 ] A Liber Sancti Johannis szerint 1643. A magot az uraság adja. [62] 1514. évi 14-20. te. [63] Velics-Kämmerer: Magyarországi török kincstári defterek csupán 1586-7. évben említik Szarvaskő várának tartozékait, melyet Omár ben Ali (Ali Oglu fia) bérelt 4000 akcseért. Ebben az időben tehát Omár ben Ali a török földesúr. i. m. I. 366. 1. [64] Borovszky: Borsod vármegye története a legrégibb időktől a jelenkorig. Budapest, 1909. 265. 1. [65] OL. Borsodi dica-jegyzékek. [66] Borovszky i. m. 269. 1. [67] Instructio Div. Fasc. 8. [68] L. részletesen a panaszokat Ruzsás Lajos: Az egri vár gazdálkodása a XVI. században i. m. 30. 1. [69] Borovszky i. m. 86. 1. Die. Conscr. 381-389. 1. [70] Haec possessio est totalis deserta. OL. U. et C. Fasc. 4. Nro 48. [71] Combusta et desolata. OL. U. et C. Fasc. 1. Nro X Pag. 40-1. [72] Győrffy István: Magyar nép, magyar föld. Budapest, 1942. 246. 1. [73] Egri szem. levéltára. Fasc. B. Nro 55. [74] Egri szem. levéltára, ad sc. D. Nro 128. 1706. 20. máj. 46
