Román János (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 4. (Miskolc, 1981)
Madarász György: A termelőszövetkezeti mozgalom helyzete Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az 1956-os ellenforradalomtól a konszolidáció befejezéséig
adottságokkal küzdőket elhanyagolták, problémáikat feloszlatásukkal oldották meg. Hasonló módon jártak el az alapszabálytól eltérően működő termelőszövetkezeti csoportokkal szemben is. Életképtelenség címén feloszlatták őket. Ez a tevékenység a mezőcsáti járásban azt eredményezte, hogy ott 1958-ra egyetlen termelőszövetkezeti csoport sem maradt.74 Az ilyen negatív megoldásoknak kívánta elejét venni a megyei pártbizottság 1957. novemberben hozott határozata, mely szerint „gyenge termelőszövetkezeteket csak a legvégső esetben és csak a megyei párt és tanácsi vb hozzájárulásával lehet feloszlatni.75 A termelőszövetkezetek számának, területének és tagságának alakulása 1957—58-ban.76 Tsz-ek Családok Tagok Terület (kh) száma OSSZ. szántó 1956. XII. 31. 103 3173 3930 44 265 28 977 1957. XII. 31. 150 4365 5101 53 719 35 290 1958. XII. 31. 172 5259 6178 67 711 44 098 növekedés 1956. XII. 31. = 100 66,9 65,7 57,2 52,9 52,1 A táblázatból látható, hogy a területi növekedés mértéke kisebb a tagság növekedésénél, aminek az a magyarázata, hogy zömmel kisparasztok, szegényparasztok léptek be. Ezzel magyarázható az is, hogy bár a fejlődés üteme gyorsabb volt az országosnál, a szocialista szektor területe nem érte el az országos arányt. 1958 tavaszáig a megye ossz. szántóterületének 17,9%-a tartozott a szocialista szektorhoz, míg országosan ez az arány 20% volt.77 A fentiek alapján nem változott lényegesen a tagság szociális összetétele sem, amit a középparaszti családok számának és a tagsághoz viszonyított arányának alakulása is alátámaszt.78 Középparaszti családok száma aránya %-ban 1956. XII. 31. 452 14,2 1957. XII. 31. 541 12,4 1958. XII. 31. 824 15,7 A középparasztok alacsony belépési arányának köszönhető, hogy a szövetkezetek még jelentős részben állami tartalékterületen gazdálkodtak, mert a belépők csak kismértékben növelték a közös területet. Javulás mutatkozott a termelőszövetkezetek általános gazdálkodási színvonalában. Ez elsősorban a deficitesen gazdálkodó gazdaságok csökkenésében mutatkozott meg. Míg az 1956-os zárszámadásnál 103 termelőszövetkezet közül 54 volt deficites, addig 1957-ben 145-ből csak 18. 1958-ban visszaesés mutatkozott, mert 155 termelőszövetkezetből 30 volt mérleghiányos. Ennek oka részben a kedvezőtlen időjárási tényezőkben, de nagyobbrészt a hozzáértő szakemberek és kellő gazdasági megalapozottság nélküli ösztönös gazdálkodásban keresendő.79 301
