Román János (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 4. (Miskolc, 1981)

Madarász György: A termelőszövetkezeti mozgalom helyzete Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az 1956-os ellenforradalomtól a konszolidáció befejezéséig

szakmai műveltség híján. Több helyen a hangoskodók, törtetők kerültek vezető pozícióba.

1957-ben az elnökök 62%-át kellett újraválasztani, elődeik többségét kiskirálykodás, korrupció miatt zavarták el. Az új elnökök közül — a sátoraljaújhelyi járás adatai nélkül — 17 rendelkezett agronómiái végzettségggel, és heten végeztek elnökképző iskolát. Az összes szövetkezeti elnök közül 18-nak nem volt meg a 6 elemije sem, sőt volt két analfabéta elnök is.34

A fenti változások a termelőszövetkezetek állatállományában, eszközellátottságában és létesítményeiben is megmutatkoztak. Nagymértékű visszaesés következett be az állatállományban. 1956 tavaszához viszonyítva a szarvasmarhák, lovak és sertések száma hozzávetőlegesen egyharmadára esett vissza. A korábbi állomány nagy részét a kilépők magukkal vitték. Történtek ugyan kísérletek a széthurcolt jószágok összegyűjtésére, de kevés sikerrel, amit a takarmányhiány is akadályozott. 1957. június 1-én a megmaradt termelőszövetkezetek közül csak 28-ban volt állattartás, a takarmányellátást viszont itt is csak igen nehezen tudták biztosítani. Megnövekedett viszont a háztáji állattartás.3 5

Különösen rossz volt a helyzet az újjáalakult termelőszövetkezetekben. Ezekben a közösből származó takarmány nagy részét széthordták, az elhurcolt jószágokat pedig a háztájiban tartották tovább. A megye szarvasmarha-állományának 7%-a, a sertésállomány 13,5%-a, a lóállomány 11,4%-a volt termelőszövetkezeti tulajdonban.3 6

A csökkenés erősen éreztette hatását az állati vonóerő tekintetéoen is, amire a gyenge gépi ellátottság miatt nagy szükség lett volna. A fenti helyzetből adódóan a trágyautánpótlásban is hiány mutatkozott.

A termelőszövetkezetek állatsűrűsége (összevetve az országossal).37

100 kh-ra

1956. márc. 1.

1958.

márc. 1.

1957.

márc. 1.

(db)

megye

orsz.

megye

orsz.

megye

orsz.

számosállat

13,4

13,0

11,4

9,9

14,2

12,9

szarvasmarha

6,0

7,4

4,5

5,6

6,3

7,8

ló

3,2

3,5

2,0

2,3

2,3

2,5

sertés

18,9

22,1

15,3

13,5

15,4

18,9

juh

55,4

25,1

62,1

28,1

77,1

35,0

A termelőszövetkezetbe belépő agrárproletárok, kisparasztok nem rendelkeztek megfelelő gazdasági felszereléssel, amit a szövetkezet saját erejéből is csak nagyon nehezen tudott előteremteni. A már meglevő felszereltség sem volt kielégítő, különösen a traktorok és a talajműveléshez szükséges egyéb gépek hiányoztak.

Mivel nagygépek vásárlására sem jogi, sem anyagi szempontból nem nyílt lehetőség, a termelőszövetkezetek fokozottan rá voltak utalva a gépállomások szolgaltatásaira. Ez a kapcsolat azonban gépállomások nyereségre törekvő gazdálkodása és politikai ziláltsága miatt konfliktusokkal volt terhes.

Az ellenforradalom utáni időszakban fontos feladat volt a megrongálódott, tönkrement létesítmények pótlása. Elsősorban tárolóhelyiségeket és istállókat kellett helyrehozni, vagy újjáépíteni. A megrongált, elhurcolt gépek, berendezések pótlása ugyancsak ebben az időszakban vált esedékessé.

A megye termelőszövetkezetei az ellenforradalom fegyveres leverése után javuló politikai helyzetben, de gazdaságilag alaposan meggyengülve folytatták vagy kezdtek el a közös gazdálkodást. A nehéz időben való helytállás, a szövetkezeti tagság vállalása kiállás a „közös” mellett, politikailag egységesebbé, szilárdabbá tette a gazdaságokat. Az

293