Román János (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 4. (Miskolc, 1981)
Lehoczky Alfréd: A forradalmi munkásmozgalommal szemben álló ideológiai és politikai törekvések a századfordulón Borsod megyében
A FORRADALMI MUNKÁSMOZGALOMMAL SZEMBEN ÁLLÓ IDEOLÓGIAI ÉS POLITIKAI TÖREKVÉSEK A SZÁZADFORDULÓN BORSOD MEGYÉBEN* LEHOCZKY ALFRÉD A vállalatok állásfoglalása a munkásság politikai jogaival és tevékenységével kapcsolatban A munkásmozgalom század eleji fejlődése rádöbbentette a nagyipari vállalatokat, hogy törekvésük ellenére is megindult munkásaik között az osztály harcos, politikai jellegű szervezkedés. Ezt a mélyreható változást jól kifejezik a Rimamurányi jóléti intézményeiről kiadott album bevezetőjében, amikor az elért eredményeket éppen azért tartják szükségesnek bemutatni és a nyilvánosság elé tárni, hogy az is segítséget nyújtson „ama ... rések betöméséhez, amelyek ma a munkást a vállalkozóval való egyetértő bizalmas munkálkodás terén lépten-nyomon végzetesen akadályozzák”. Ugyanakkor azt is hozzáteszik: „saját működési körében” arra törekszik a vállalat, hogy az „országszerte mesterségesen szított ellentéteket a munkás és munkaadó között. . . némileg kiegyenlitse, a szorgalmas, egyetértő munkálkodás Adását biztosítsa”1 Ezt a feladatot azonban a korábbi eszközökkel megoldani már nem tudták, s mind az erőszaknak, mind a demagógiának új eszközeire volt szükség. A munkásmozgalom erősödése növelte a vállalatok fellépésének brutalitását. Ez a magatartás az egyes sztrájkok, megmozdulások kapcsán világosan láthatóvá válik. A következőkben néhány olyan további jellemzőre hívjuk fel a figyelmet, amelyek a fenti egysíkú folyamatot motiváltabbá teszik. Nyilvánvaló, hogy e motiváltságnak a megye nagyüzemeiben jellemző szociális helyzet adja az alapját. Ez a motivált állásfoglalás elsősorban a Rimamurányi tevékenységre érvényes. Ezt konkrét esetekben is láthattuk, szemléletes példája pedig az 1903-as ózdi szocialista gyűlés leszerelése, a keresztényszocialista szervezkedés elősegítése — de a helyzet még ennél is összetettebb. A Rima tevékenysége során a közjogi harcok két alapvető kérdését saját hatáskörében oldja meg: a vaskartell megerősítésével biztosítja a Monarchia két része ‘Részlet a szerző a század eleji viszonyokat elemző tanulmányából. Vő.: A tőkések szociálpolitikájának néhány vonása Borsod megyében a század elején. Borsodi Szemle, 1977. 4. sz. 17-28. old. A munkásmozgalom kialakulásának kezdetei Borsod megyében. Borsodi Szemle, 1980. 3. sz. 71-88. old. A munkaidő és munkabér Borsod megye iparában a század elején. NME Közleményei V. sorozat, Társadalomtudományok, 24/1979/kötet, 1-3 füzet, 141-159. old. 203
