Román János (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 4. (Miskolc, 1981)
Seresné Szegőfi Anna: Miskolc város víz- és csatornahálózatának történetéből, 1884-1944
eredményez, ami veszélyezteti a villamos pályáját, s ez ellen valóban dúcolással lehet csak védekezni. Az építő azonban nem csinálhatja meg a dúcolást, mert a szerződés értelmében a villamos berendezéseknél csak a részvénytársaságnak van joga munkát végezni. A város ezek után kérte Pazár Istvánt, hogy készítse el a dúcolás költségvetését, s amennyiben az összeg túl magas, ezt technikailag megoldhatatlan akadálynak tekintik. Az igazgató meglehetősen éles hangon válaszolt, hogy nem tud költségvetést készíteni, hiszen méterenként változik a helyzet, azonnali döntésekkel irányítják az alagútásást és a dúcolást, ezért határozott döntést kér vagy intézkedési szabadságot. A város végül is belátva az érvelés helyességét, felhatalmazta Pazár igazgatót, hogy saját belátása szerint egyezzen meg a vállalatokkal. Az esemény érdekessége, hogy a probléma megoldása a vízvezetéki igazgató hatáskörének körülhatárolásával rövid úton elintézhető lett volna, de a testületi igazgatás elképzelhetetlennek tartotta, hogy egyszemélyi felelős vezetéssel is lehet eredményesen igazgatni. A nagyberuházások és a nagy panamák korát élték, s ezt az ellenőrzés többszintűségével akarták ellensúlyozni. A forgalom biztonságával az építkezés egész menete alatt volt probléma. Az 1910. szeptember 27-i közgyűlésen Papp Lajos képviselő interpellációt is nyújtott be a polgár- mesterhez. A panaszos azt kérte, hogy a csatornát építő vállalkozók a közbiztonsági és forgalmi érdekeket tartsák szem előtt, erre őket hatásos ellenőrzéssel rá kell szorítani. A képviselő tagtársainak elmesélte előző éjszakai élményét, amikor tanúja volt, hogy az Újvilág utcában egy polgár kocsija a sötétben belefordult a mintegy 6 méteres árokba. Javasolta, hogy a hasonló balesetek elkerülése érdekében alkalmazzanak éjjeliőröket és színes lámpákkal figyelmeztessék a járókelőket a veszélyre. További veszélyforrás volt a gondatlan munkavégzés, amikor a csatornákat nem szakszerűen temették be, a laza talajt az első eső lesüllyesztette, s így forgalmi akadály keletkezett. 1912. május 31-i jelentésben megemlíti a polgármester, hogy ez állandóan gondot okoz, sem figyelmeztetés, sem rendőrségi bírság nem segít, az utak helyreállítása nem kielégítő.42 Ugyancsak 1912-ben a Toronyalja utcán jelentkezett egy új probléma a csatorna munkaárkok ásásánál. A talajvízszint magasan állt, az árkokból állandóan szivattyúzni kellett, s ez olyan talajlazulást okozott, hogy az avasi oldalon megrepedeztek a házfalak, néhány ház életveszélyessé vált, a lakókat ki kellett költöztetni. Végül is szádfalazással próbálták a talaj csúszást megakadályozni. Sajnos halálos áldozata is volt a csatornázásnak. 1914 március—áprilisában a színház házi csatlakozó berendezésén dolgozott a Weiszburg nevű vállalkozó. Pazár István gyakran volt ellenőrizni, mert a munkaárkot erősen dúcolni kellett. Több ízben figyelmeztette a munkavezetőt szóban a biztonsági előírásokra, majd március 21-én az építési naplóba is bejegyezte kifogásait. Figyelmeztetései azonban nem akadályozták meg a március 25-én bekövetkezett balesetet, a meglazult dúcolás beomlott, 4 munkást temetett maga alá, közülük egy halálosan sérült meg. A nehézségek és problémák ellenére az építkezés a tervezett ütemben haladt; 1913. június 28-án megtartották a tisztítótelep gépészeti berendezéseinek üzempróbáját, december elsején üzembe helyezték az ülepítő medencéket. December 5-én a felülvizsgáló bizottság az Urak-Kálvin utcai szakasz kivételével műszakilag átvette a csatornahálózatot, 1914. április 29-én az elmaradt szakaszt is átvették. A csatornahálózat építése ezzel még nem fejeződött be. Az esőcsatornák létesítése, a szennycsatorna bővítése, a házi csatlakozások bekötése folyamatos munkát jelentett az elkövetkező években. A nagyberuházás nem oldotta meg véglegesen a város köztisztasági gondjait, példa rá a Pece és Szinva vizének szennyezéséről 1924-ben készült felmérés.43 112 telken találtak a patakba közvetlenül beömlő házi csatornát, ebből 12 telekhez űrgödör is tartozott. A szabálytalan csatornával felszerelt házak között volt a város Kálvin utca 1. szám alatti bérháza is. A tulajdonosokat 189
