Román János (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 4. (Miskolc, 1981)
Seresné Szegőfi Anna: Miskolc város víz- és csatornahálózatának történetéből, 1884-1944
MISKOLC VÁROS VÍZ- ÉS CSATORNAHÁLÓZATÁNAK TÖRTÉNETÉBŐL, 1884-1944 SERESNÉ SZEGŐFI ANNA Miskolc város közönségének képviselő közgyűlése 1884. szeptember 6-án fontos határozatot hozott: „nem mulaszthatja el testületünk azon rég táplált óhajának is kifejezést adni, hogy városunk csatornázási munkálatára nézve legalább a kezdő lépések, az előintézkedések már megtétessenek. Városunk örvendetesen fejlődik, külső csín, rend és tisztaság tekintetében hazánk többi vidéki városaival versenyezhet: azonban be kell vallanunk, miszerint mindezek mellett is mindenkor hátrányára fog szolgálni városunk lakályosságának az, hogy itt a csatornázás egészben hiányzik, s hogy, ezen közegészségi szempontból talán legfontosabbnak mondható alkotás létesítésére nézve komoly intézkedés nem is történik. Testületünk a csatornázás ügyének városunk jövendő fejlődése szempontjából figyelmen kívül nem hagyható, kiváló fontosságát felismervén, s annak közegészségi szempontból el nem tagadható szükségét belátván: indíttatva érzi magát arra, hogy a Tanácsot a csatornázás ügyének tanulmányozására, és az e végből szükséges mérnöki előmunkálatok teljesítésére, ezeknek s a csatornázásnak költségeire, ezen költségeknek mely módozatok melletti viselésére, az érdekelt háztulajdonosok hozzájárulási arányának meghatározására nézve részletes javaslattételére hívja fel. Ezen nagy gondot és fáradságot igénylő javaslat Tanácsunk által az építkezési s rendőri szakbizottságokhoz lesz megbírálás végett bemutatandó, — honnan az, minden oldalról előkészítve és megvilágítva a további határozat meghozatala végett testületünk elé terjesztendő.—”1 Ezzel a határozattal tette meg Miskolc az első lépést a modern nagyváros kialakulása felé vezető úton. Az „igen”-nel szavazó lelkes képviselők akkor nem tudhatták, hogy a város legtöbb problémát adó közművének rakják le az alapjait. A ma itt élő miskolciak, ha a víz- és csatornahálózat sokat hallott és tapasztalt problémáiról beszélgetnek elgondolkozhatnak azon is, hogy ez a probléma közel 100 éve foglalkoztatja a város vezetőit. A nehézségek néha politikai, vezetői, emberi hibákból, de gyakran természeti adottságaink miatt nem voltak megoldhatók. Miskolc vezetői az elsők között ismerték fel, hogy a városiasodás legfontosabb állomása a közegészségügy, s ezzel szoros összefüggésben a város köztisztasága. A köztisztaság problémáját a korszerű vízvezeték- és csatornahálózat oldhatta csak meg. Az 1890. évi nevezetes országos tífuszjárvány különös nyomatékot adott ennek a problémának, sok városban ekkor került előtérbe a vízvezeték- és csatornahálózat. Az orvostudomány fejlődésével lépést tartó közegészségtan-tudomány ekkor már lefektette azt az alapelvet, amely a zsúfolt településeket sújtó kolera és tífusz megelőzésének alapfeltételét a jó ivóvízben jelölte meg. A történelem ismerői és a klasszikus kor kedvelői, ha a nagy múltú görög poliszokról esik szó, sűrűn emlegetik a kezdetleges technikával, de nagyszerűen 175
