Román János (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 4. (Miskolc, 1981)
Nagy Géza: Adatok Karcsa község közigazgatásának történetéhez
I 1963-ban hazajön a járási tanács elnökhelyettesi beosztásából Váradi János és lesz a falu tanácselnöke nyugdíjba vonulásáig, 1977-ig. Ugyanakkor a titkárok személye is változik. Zombori Józsefet a sátoraljaújhelyi tanács titkárának választják meg így utóda 1963—1969-ig Váradi Endre lesz. Őt azonban megválasztják Cigánd tanácstitkárának, így helyére Tóth Istvánnét választják meg. A falu ezekben az időkben fontos középületekkel gyarapszik részben állami támogatással, részben a községi erőforrások felhasználásával. A kultúrház befejezése után 1958- ban felépül az orvoslakás a rendelővel, s ettől kezdve van orvosa Karosának. 1959— 60-ban emeletes iskola épül 5 tanteremmel. 1969-ben felépül az óvoda, napközi otthon, majd ez az épület 1975-ben Öregek Napközi Otthonával bővül. Szükség is volt ezekre az épületekre, s a lakosság megelégedéssel állapítja meg, hogy Karcsa többet fejlődött az elmúlt 30 esztendő alatt, mint korábbi egész fennállása óta. Közben a közigazgatás újra átszervezésre került. Tulajdonképpen nem történt más, csak annyi, hogy visszaállt a közigazgatásban a körzeti tanács megszervezésével a régebbi körjegyzőségi forma, de egészen más tartalommal. A körzetesítés következtében Karcsa lett a központ. Karos 1969. július 1-én került közigazgatásilag Karosához. Ott ezzel megszűnik a tanács és az ügyeket ettől az időtől kezdve Karcsán intézik. Ez azonban egy hosszabb távú központosítási program eredménye. 1963-ban ugyanis a karosi iskola felső tagozata is Karosára került, majd a karosi tsz is egyesült a karosaival. Ugyanez megy végbe Pácin községgel is az iskola kivételével. Apácini tanács 1977. április 1-én egyesül a karosaival. Ez egyúttal az elnöki funkcióban változást is eredményez. A karcsai tanácselnök nyugdíjazása után az egyesült három község tanácselnöke György Károly lett. Nincs új a nap alatt! — mondja a mondás. És ez ebben az esetben így is van. Meg kell azonban állapítanunk, hogy egészen más most már az ügyintézés, a közigazgatási munka, mint a korábbi, a körjegyzőségi munka volt. Elég csak a gazdálkodást összehasonlítani a régivel. Amíg ugyanis 1932-ben a körjegyzőség 16 360 Pengő szükségletet tervezett költség- vetésében, és erre nem volt csak 8763 Pengő fedezete; a 7597 Pengő költségvetési hiányt úgy pótolta a jegyzőség, hogy 72%-os községi pótadót vetett ki.53 Ugyanakkor, ha összehasonlítjuk az 1963-as tanácsi költségvetéssel, látjuk, hogy a kiadásokra tervezett 443 000 Ft-ra minden fedezet megvan, költségvetési hiány nincs.54 Van még tennivaló bőven, hiszen Karosának 6 utcája, mintegy 8 km hosszúságban földút. Ezenkívül igen sokan várják, hogy a vezetékes ivóvíz eljusson a faluba. A tanács azonban akarja, hogy ezek a gondok megoldódjanak és mindenki hiszi is, hogy elérkezik majd az az idő, amikor nem lesznek ilyen sürgető gondok. JEGYZETEK [1 ]Nagy Géza: Negyedszázad a közös úton. Karcsa, 1974. 5. o. [2] Balassa Iván: Lápok, falvak, emberek. Bp. 1975. 11. o. [ 31 Nagy Géza: Földrajzi nevek a Bodrogközben. Kézirat. 24. o. [4j Magyarország okleveleinek kritikai jegyzéke. (Szerk. Szentpétery Imre) 1007. sz. oklevél. [5] 1214. Karacha appelantur (Adalékok Zemplén vm. történetéhez) 19:205. Karacha, Karasahel, Karazahel, Karucha. Ortvay T.: Magyarország régi vízrajza a XVIII. szd. Végéig. Bp. 1882. 404. o. [6] Lázár István: Kiált Patak vára. Bp. 1974. 18. o. 17] Lázár i. m. 21 :o. [8] Lázár L m. 27. o. (9] BAZmLt. S. Loc. 45. 141-166. 134
