Román János (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 4. (Miskolc, 1981)
Nagy Géza: Adatok Karcsa község közigazgatásának történetéhez
Tekintettel pedig arra, hogy a kommunizmus lelkes hívei a megszálló cseh csapatok parancsnoka által felderitendők, illetve az ő rendelete alapján bejelentendők, mert ilyenek itthonléte veszélyeztetné a rendet, ... azt jelentsék be. Határozat: Megállapítja a képviselő-testület, hogy a községben a kommunizmus érdekében propagandát senki a helybeliek közül ki nem fejtett, és olyan ember, aki szivvel-lélekkel kommunista volna nincs.”39 Nem azért hoztak azonban ilyen határozatot, hogy a valóságban így lett volna, hiszen sokan lettek vöröskatonák a faluból, sőt még a románok fogságába is kerültek, és az aradi börtönben is ültek közülük, hanem inkább azért, mert nem akarták kiadni társaikat, és még nem tartották véglegesnek a cseh csapatok megszállását. Ugyanezen az ülésen tárgyalták Lukács Béla körjegyző beadványát, melyben kérte, hogy a forradalom kitörésekor ért 18 000 korona kárát térítsék meg. A képviselő-testület ezt a kérelmet elutasította azzal, hogy nem illetékes, a jegyző kára megtérítése ügyében forduljon a bírósághoz.4 0 1919. december 20-án a cseh csapatok bevonulásával megszűnt a királyhelmeci járás, a szolgabíróság Pácinba menekült. Ugyanekkor megszűnt a Kiskövesdi Körjegyzőség is. Karcsán alakult meg a körjegyzőség Pácin hozzácsatolásával, míg Karos az Alsó- berecki Körjegyzőséghez került. Közben a felettes hatóság kénytelen volt vizsgálatot indítani Lukács Béla ellen. Állásából felfüggesztették és amíg ügye nem tisztázódott helyettesítették, illetve a körjegyző helyét nem töltötték be az újonnan megszervezett körjegyzőségen. Bizonyára terhelő adatok és tények kerülhettek elő, mert többé nem is került vissza. Előbb bizonytalan időre szabadságot kapott, majd nyugdíjazták. 1923. november 15-én a képviselő-testület azzal a kéréssel fordult a főszolgabírói hivatalhoz, hogy Karcsán segédjegyzői állást rendszeresítsenek vagy Karcsa váljon szét közigazgatásilag Pácintól és mindkét község kapja meg a nagyközségi rangot. A második kérelem nem teljesül a báró és a gróf vétója miatt, de a segédjegyzői állást megszervezik és Ulicsák Jánossal, Lukács Béla vejével töltik be, miután a belügyminiszter 58 110/1920. sz. rendelete alapján Karcsa körjegyzőség lett Pácin idecsatolásával. Lukács Béla Karosba költözött, Ulicsák János pedig Karcsára kerül Lukács Béla volt házába. Községházának bérbe veszik a Bodrog és Tiszaszabályozó Társulat volt felügyelői lakását, mely üresen maradt, hogy a felügyelői állást megszüntették a faluban. Pácin is megszűnik járási székhely lenni, miután megszervezik, illetve újjászervezik a bodrogközi járást Riese székhellyel, és a főszolgabírói hivatal 1924. március 7-én Ricsére költözik. Karcsán ekkorra már igen megnagyobbodott a falu. Felépült a Telek, a Szőlőhomok és a Gátszög. Igaz, sok karcsai embernek a háború szerencsét is hozott, mert itt a házak jó része kölcsönnel épült. Sok volt ezeken a házakon a teher a háború előtt, azonban a háború alatt és után a tulajdonosok a kölcsönöket könnyűszerrel visszafizették. A falu 1924-ben majdnem kettészakadt. A Telek nevű falurész 21 gazdája, illetve lakója beadványt szerkesztett és küldött a főszolgabírói hivatalba, melyben kérték, hogy válasszák külön őket Karosától és új faluvá alakulnak Újkarcsa néven. A főszolgabírói hivatal azonban kérelmüket elutasította azzal, hogy nem rendelkeznek a faluyá alakulás feltételeivel, továbbá, hogy az itt élőknek olyan a vagyoni helyzete, hogy nem lennének képesek fenntartani egy falu működéséhez szükséges hivatalbeli apparátust.41 A körjegyzőség megalakulásával szinte egy időben kezdik meg a megyei székhellyel, Sátoraljaújhellyel és Sárospatakkal összekötő makadám út építését. Ez igen nagy teher a falura, mert minden fogattal rendelkező gazdának 19 köbméter követ kell Sátoraljaújhelyből az épülő útra fuvarozni saját fogatán és ingyen. Ez az első kövesút a Bodrogközben és 1924—1930 között épült meg. 130
