Román János (szerk.): Borsodi levéltári évkönyv 4. (Miskolc, 1981)
Nagy Géza: Adatok Karcsa község közigazgatásának történetéhez
falú házak szinte pillanatok alatt a tűz martalékává váltak. A templom tornyába is belecsapott egy villám és az iskolába is, de senki sem tudta oltani, mert mindenki igyekezett szegényes holmiját menteni. A tűzvész után is újra követelték a körjegyzőségen, a szolgabírói hivatalban a segítséget, de csak nem kaptak semmiféle támogatást. Pedig szükség lett volna a segítségre, mert a falu a tűzkárok, az újjáépítés miatt kétségbeejtő helyzetbe került. Különösen akkor, amikor az adó behajtását is ugyanúgy végezték, mintha nem érte volna a falut ilyen nagy elemi csapás. Hogy mennyi volt az adó az évek során, azt nézzük meg egy 8 holdas parasztember három adókönyvének előírásából:32 Adónemek 1892 1932 1943 Földadó 6,54 12,70 20,90 Házadó 0,80 5,60 — Kereseti adó 5,96 — 25,28 Ált jöv. pótadó 2,17 15,88 9,93 Rokkantellátási adó0,20 — Közs. betegápolási pótadó2,93 _ Útadó 3, 2,74 3,03 Közmunkaadó — 8, 20, Kéményadó, mezó'ó'ri díj stb.2,88 10,36 Társ. vízszab. járulék23,06 43,70 Évi előírás: 18,47 73,99 133,20 Hogy a község csak kért, de egyrészt nem kapott, másrészt a közigazgatás sem adott az igen nagy mértékben a törvénytől függött. Már az 1871. XVIII. te. biztosította a nagybirtokosoknak, hogy kivonják magukat a községi pótadó fizetése alól. „Lehetővé tette, hogy a nagybirtokosok pusztai uradalmukat külön ún. eszmei közösséggé szervezzék. A községi pótadó kivetésénél módot nyújtott a földesúrnak arra, hogy kivonja magát a község költségeihez való hozzájárulás alól.”33 Ugyanakkor korlátlan úr volt minden olyan helységben, ahol birtoka volt. Az 1886. XXI. te. még tovább növelte a földesurak kedvezményeit, növelte a községek terheit. „Miközben befolyása a községek életében megnövekedett, egyre kevesebbet kellett vállalnia annak kiadásaiból. A nagybirtok megszabadult több éves félelmétől, attól, hogy a határban fekvő falvak fejlesztési kiadásaihoz érdemben hozzájáruljon .. . kivonhatták magukat az útfenntartás, gátépítés anyagi kötelezettségei alól.”34 Mit jelentett ez Karcsa számára? Elsősorban azt, hogy a határában levő grófi és bárói birtok a községi pótadó fizetése alól kivonta magát azzal az indokkal, hogy fenntartja a birtokán levő utat. Ez igen érzékenyen érintette a falut, mert a 7500 holdas határ több mint 80%-a a nagybirtok területéhez tartozott. Ugyanakkor a falunak kellett minden közigazgatással kapcsolatos terhet viselni (pl. hozzá kellett járulni az új főszolgabírói hivatal építéséhez, a községi körjegyző 1600 koronás, a segédjegyző 1000 koronás fizetéséhez 373, illetve 145 koronával járultak hozzá). Ezt csak úgy tudta a falu teljesíteni, hogy pótadó kivetésével teremtette elő a szükséges fedezetet. 1911-ben 60%-os, 1912-ben 43%^os, 1913-ban 49%-os pótadó kivetése vált szükségessé. Bár Karcsa a nagykövesdi körjegyzőséghez tartozott, az anyakönyvi bejegyzéseket, csak a bodrogszerdahelyi anyakönyvi kerület végezhette, miután — ma már kideríthetet127
