Borsodi Levéltári Évkönyv 3. (Miskolc, 1980)

Kun László: A szocialista konszolidáció első hetei Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 1956. november 4-19

[11] A putnoki munkástanács 1956. november 4-i felhívása (MB NB 1055/1957.)

[12] MB В 1593/1957. A fegyverek azonban nem kerültek a rendőrség birtokába. Egy Bokros nevű 38 éves építőipari segédmunkás néhány barátjával nagyobb mennyiségű ital elfogyasztása után 17-20 éves építőipari segédmunkásokból ,.harci csoportot” szervezett; lefegyverezték a rendőrség szolgálatot teljesítő tagjait, megszerezték a BVK-ban felhalmozott fegyvereket és egy Alacska környéki tanyán ütöttek tábort. Egyetlen harci tevékenységük volt: a fegyvereket elcserélték italra és élelmiszerre. 7-én többen közülük bementek Kazincbarcikára fizetésüket felvenni, ahol letartóztatták őket. Bokrost rövid tűzharc után fogták el, a züllött, iszákos csavargókból összeverődött banda szétfutott, többen közülük disszidáltak. (МВ В 282/1957.)

[13] Az edelényi munkástanács november 4-i községi hangoshíradó felhívása. (МВ В 1075/1957.)

[14] Az edelényi munkástanács megbízólevele műszaki zár létesítésére. (МВ В 1075/1958.)

[15] Az edelényi munkástanács november 4-i hangoshíradó felhívása. МВ В 1075/1958.)

[16] МВ В 1075/1957.

[17] Közlemény a mezőkövesdi hangoshíradó számára. (МВ В 281/1957.)

[18] Legfelső Bíróság NBf. II. 5020/1957—13.; МВ В 292/1957-11. A mezőkövesdi rendőrkapitányság hivatalos jelentése a községben bekövetkezett károkról. (МВ В 281/1957.; KSH BAZ lg. LVI1.-3.)

[19] Kummer 1957-ig a helyi vasipari KTSZ elnöke volt. Sikkasztás miatt a szövetkezetből kizárták és nem jogerősen nyolc hónapra ítélték. Ezzel egyidejűleg kizárták az MDP-ből is. Harmadmagával önálló lakatosműhelyt nyitott, több ügye volt a rendőrséggel csalások és sikkasztás miatt. „Bandája zömmel züllött, italos, kártyás és egyéb munkakerülő elemekből, valamint fiatal diákokból állt. Maga Kummer is közismert részeges volt.” (MB NB 451/1958.)

[20] Szűcs István tanúvallomása: „Általában a falusiakról azt lehet mondani, hogy nem szívesen csatlakoztak az oldalukhoz. Amikor pl. bennünket kivittek, láttuk, hogy Kummer szónokol a falusiakhoz, de azok rendkívül fagyos arccal hallgatták és nem csatlakoztak a felhívás ellenére sem. Erre Kummer szidni kezdte őket.” (MB NB 451/1958.)

[21] MPB Arch. Gyűjtemény. Kummerék röplapja.

[22] Az I. partizánosztály parancsnokságának felhívása. (MB NB 451/1957.) Az irat egyébként név és összeg feliratú rubrikát tartalmaz, s bár napokon keresztül ki volt függesztve Sátoraljaújhely egyik középületében, egyetlen aláírás sem szerepel rajta.

[23] Kutatásaink során Takács-Tolvaj borsodi tevékenységéről nem sikerült értékelhető adatokat találnunk. November 4-én tűnt fel Kummeréknél - állítólag Békésből jött -, s november 9. után eltűnt a megyéből.

[24] A tárgyaláson részt vevő tolmácsnő tanúvallomása szerint: „A megbeszélt helyre megérkeztünk, és a szovjet csapatok részéről is ott volt egy őrnagy és egy százados... a szovjet tisztek Kummer iránt érdeklődtek, kérdezték, valóban tábornok-e, mire Kummer válaszát úgy fordítottam, igen. Kérdésükre azt válaszolta, hogy ötezer emberünk van, pedig a valóságban csak 60 volt ... A szovjet őrnagy térképen megmutatta Kummemek, hogyan vagyunk körülzárva . . . mivel Kummer hitetlenkedett, megmutatták neki a felállított alakulatokat. Erre Kummer kijelentette, hogy nem kíván harcolni.” (MB NB 451/1958.)

[25] MB NB 451/1958.

[26] Az MSZMP megyei szervezőbizottságának november 10-i ülésén elhangzott helyzetelemzés szerint: „Tájékoztattak a csehszlovák elvtársak arról is, hogy a sátoraljaújhelyi hegyek felett helikopterrel felderítették, hogy 1500-2000 főből álló banda van, akik beásták magukat.” (MPB Arch. 1/1956. rendezés alatt.)

[27] МВ В 451/1958.

[28] Ez utóbbira jellemző, hogy december végén a következő levelet kapta az egyik bányaüzem munkástanácsának elnöke: „Kedves Honfitárs! A szabadságharc első napjaiban magyar hazafihoz illő munkát végeztél. Cselekedeteidből azt láttuk, hogy te is a mi oldalunkon vagy. Az utóbbi időben azonban azt kellett tapasztalnunk, hogy félreismertünk. Te is kommunista voltál és az is maradtál, s most pozícióra vadászva kiszolgálod a Kádár rezsimet. Még jóváteheted hibádat. Akadályozd meg, hogy bányáid szenet adjanak. Ha azt nem teszed, ám lásd a következményeket, fejeddel felelsz, ha a parancsot megtagadod. A Bükki partizánok”. (Észak- magyarország, 1956. december 22.)

[29] Koval Pál és Deme László személyes közlése.

[30] Ekkor vette kezdetét az a forradalmi együttműködés, mely a szovjet hadsereg kommunistái és a megye kommunista vezetői között kialakult. A szovjet kommunisták részben technikai segítséget nyújtottak a kormánnyal való kapcsolattartáshoz, részben pedig politikai tanácsaikkal nyújtottak rendkívül lényeges támogatást a megye kommunistáinak.

276