Borsodi Levéltári Évkönyv 3. (Miskolc, 1980)
Kun László: A szocialista konszolidáció első hetei Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 1956. november 4-19
mellett foglaltak állást. Míg november 13—15. a jobboldali csoportokat erősítette fel olyannyira, hogy befolyásuk alá tudták vonni a munkástanácsokat, november 19-én a munkástanácsok baloldala — revizionistái — kerekedtek felül, s az üzemi munkástanácsok revizionistáinak állásfoglalásában egy nagyon lényeges változás következett be, melynek hatásai csak a későbbiek során erősödtek fel. A politikai berendezkedés jövőjét, a hosszabb távú elképzeléseket illetően megmaradtak az alapvető nézetkülönbségek e revizionista csoportok és a kommunisták között, s e nézetkülönbségek áthidalhatatlanok voltak. Ugyanakkor azonban az alapvető rövidtávú feladatok tekintetében politikai akcióegység jött létre a revizionisták — munkástanácsok, és a kommunisták között: november 19-ét követően a megye munkástanácsai, és a megyei munkástanács vagy közvetíenül a kormány mellé állt ezekben a kérdésekben, vagy úgy állt mellé, hogy nem fordult szembe vele. Mindez az adott helyzetben átmenetileg segítette a hatalmi szféra konszolidálását a megyében. Az ellenforradalom azonban még nem tette le a fegyvert. JEGYZETEK A jegyzetekben használt rövidítések: MPB Arch: Az MSZMP B.-A.-Z. megyei Bizottságának archívuma MB: A B.-A.-Z. megyei Bíróság irattára [1] Szabad Nép, 1956. november 6. (Szolnok) [2] MPB Arch 1/1957-2. Az MSZMP 1957. május 28-i megyei küldöttértekezletének beszámolója. [3] MB NB 1720/1957. [4] MBB 1355/1957. [5] МВ В 1593/1957. [6] Kutatásaink során nem nyílott lehetőségünk a megyei munkástanács Katonai Bizottságának tevékenységét vizsgálni. A november 4-ére vonatkozó egyéb forrásokban azonban nem találtunk utalásokat arra vonatkozóan, hogy a Katonai Bizottság tűzparancsot adott volna ki. [7] MB NB 1720/1957. Beszámoló a Nehézipari Műszaki Egyetem munkájáról az 1956-57-es tanévben (NME Központi Irattár, rektori iratok, rendezetlen). A tanítás azonban nem indult meg november 5-én, mivel a hallgatók jelentős része még 4-én elhagyta az egyetemet és hazautazott. E helyzet láttán az egyetem vezetői november 12-ig őszi szünetet rendeltek el. [8] A vita után a Lövei csoport újabb tagjai érkeztek az ütegálláshoz, golyószóróval és géppisztollyal felfegyverkezve. Utánuk gyerekek vitték a lőszert. Az üteg parancsnoka szerint: „Egy 45 év körüli embert, aki I/5-nek mondotta magát (ez minden bizonnyal „Laci bácsi”, a csoport volt csendőr szolgálatvezetője volt. K. L.) felszólítottam hogy tegye le a fegyvert, de nem voltak hajlandók. Megkérdezte, hogy milyen álláspontot képviselek az oroszokkal szemben. Én mondtam, hogy . . . nem fogok lőni. A felettes szerveimet is megkérdeztem, és azt mondták, hogy ne lőjjünk, próbáljuk meg a civileket lecsillapítani.” (MB NB 1232/1957.) [9] MB NB 1231/1957. [10] MB NB 181/1958.Viskolcz politikai portréjához idézzünk abból a levélből, melyet - szolgálatait felajánlva - a megyei munkástanácshoz intézett: „Kedves barátaim, Testvérek, Magyarok, Miskolci Munkástanács! Én, aki 1951 május 12-én az államvédelmi hatóság letartóztatása alá estem, mint a Borsod Zemplén Gömör- és Heves megyei Munkás-Paraszt Értelmiség Partizánszövetség helyettes vezetője. (így!) A mozgalom 1945-ben mint illegális harci szervezetként működött, 1945-től mint Munkás-Paraszt Értelmiség, majd 1950-től vette fel a fent említett nevet. Ennek a mozgalomnak a Rákosi kormánynak a megbuktatása volt a célja ... Elítélésem után a Mária- nosztrai szigorított börtönbe kerültem, onnan a dorogi szénmedence Csolnok 9-es munkatáborába szállítottak ... A jelenlegi forradalmi ifjúság, a csolnoki bányászok és a kormány kiküldöttjei szabadítottak ki bennünket, a 860 főből álló politikai foglyokat . . . bejelentem, az ifjúsági mozgalom és a jelenlegi kormány nézeteivel azonosítom magam teljes mértékben. Szeretnék továbbra is részt venni a Magyarország függetlenségéért vívott harcban, ezért kérem a megyei munkástanács támogatását.” Állításainak bizonyítására egyébként bemutatta a letartóztatása előtt elásott igazolványokat és mozgalmuk röplapjait. (Viskolcz levele a megyei munkás- tanácshoz, illetve a megyei munkástanácson Viskolcz október 31-i meghallgatásáról készült jkv. MB NB 181/1958.) 18* 275
