Borsodi Levéltári Évkönyv 3. (Miskolc, 1980)
Süli-Zakar István: Tokaj-Hegyalja és környékének népmozgalma 1787-1970 között
15. ábra A negyvenes évek mozgalmas történetének demográfiai „eredménye” magáért beszél. 1869 óta két népszámlálás között soha nem fogyott országunk lakossága. Most az 1941 és 1949 közötti időszakban 1,2%-kal! A második világháború katonai és polgári veszteségei elérték a 420 000 főt,48 s a háborút követő kitelepítések és népességcserék egyenlege is negatív Magyarország szempontjából. A két népszámlálás közötti, 333 000 főre tehető,49 természetes szaporodás nem pótolhatta e súlyos veszteségeket. Borsod-Abaúj-Zemplén megye keleti részén, a magyar településeket általánosan sújtó katonai veszteségek mellett még két esemény csökkentette jelentős mértékben a népesség számát. Egyrészt borzalmas emberveszteséget okoztak a fasiszták a deportálásokkal, másrészt a háború utáni népességcsere kedvezőtlenül érintette a Hegyköz és a Zempléni-hegység több települését. A negyvenes években tartott két népszámlálás közül, csaknem minden hegyaljai településben, az 1941-es mutat magasabb népességszámot (16. ábra). A lakosságszámban bekövetkezett veszteségek főképpen az izraelita vallásúak elhurcolásával magyarázhatók (6. táblázat). Tokaj-Hegy alj a településeiben legalább kétszáz éve jelentős számban éltek zsidó vallásúak, akiknek meghatározó szerepük volt a borvidék gazdasági életében. 1944-ben Hegyalja zsidó lakóit is elhurcolták, s azok közül, akik túl is élték a fasiszták poklait, csak kevesen tértek vissza szülőföldjükre, illetve visszatérésük után hamarosan elköltöztek innen.50 Az 1949-es népszámlálás Borsod-Abaúj-Zemplén megyében mindössze 4325 izrealita vallású embert talált. 54
