Borsodi Levéltári Évkönyv 3. (Miskolc, 1980)
Süli-Zakar István: Tokaj-Hegyalja és környékének népmozgalma 1787-1970 között
A kivándorlók anyanyelvi megoszlásában jelentős eltolódás következett be: a kilencvenes évekig a magyarok aránya mindössze 5—10% körül alakult, majd a világháború előtti évtizedekben 33-35% körül állandósult. Ezen belül Abaúj-Torna és Zemplén megye magyar anyanyelvű lakói mindvégig az elsők között szerepeltek (5. táblázat). A nyolcvanas-kilencvenes években arányuk 50—60%-nál is magasabb volt, majd a kivándorlás általánossá válásakor csökkent csak részvételük alacsonyabb szintre (1899: 33,6%, 1902: 23,1%, 1906: 11,9%), bár együttes arányuk 10% alá a vizsgált időszakban soha nem esett. 5. táblázat Abaúj-Torna és Zemplén megyék kivándorlása 1899-1913 között _ ,, , Magyarország (Horvát-Szlavonország Zemplén varmegye nélkül) > összes kivándorló Magyar kivándorló 1000 lakosra jutó k ivándorló Összes kivándorló Magyar kivándorló 1000 lakosra jutó k ivándorló összes kivándorló Magyar kivándorló 1000 lakosra jutó k ivándorló 1 899 3321 1738 19,8 4167 1035 12,2 32 998 8 242 2,0 1900 2382 1719 15,2 4953 1329 15,1 34 712 9 809 2,1 1901 3716 2461 23,7 6771 2194 20,6 47 498 14 172 2,8 1902 3053 2126 19,4 5603 1947 16,9 53 085 17 630 3,1 1903 2481 1732 15,7 4529 1608 13,6 55 380 17 660 3,2 1904 2627 2023 16,6 4933 1799 14,7 65 640 21 682 3,8 1905 5179 3471 32,7 8923 3012 26,4 138 719 43 290 7,9 1906 4125 2901 26,0 7621 3239 22,4 144 476 51 480 8,1 1907 3338 2314 21,0 8235 3540 24,1 167 489 57 974 9,3 1908 1304 1060 8,2 2401 1028 7,0 47 897 16 976 2,6 1909 2956 2205 18,5 6114 2305 17,6 99 874 32 452 5,4 1910 2540 1762 16,1 5522 2046 16,1 80 220 25 069 4,4 1911 1887 1389 11,9 3555 1373 10,4 55 842 19 840 3,0 1912 2795 2065 17,7 5265 2033 15,3 88 684 30 950 4,8 1913 2554 1921 16,1 3992 1613 11,5 82 722 28 874 4,4 Forrás: Jegyzetek 38. 2-7. old. A hegyaljai szőlőtelepítés hamar veszített lendületéből, s ez Tokaj-Hegyalja népességfejlődésének megtorpanásából is lemérhető (11. ábra). Természetesen e vizsgált tájak — bár a kivándorlás általánosan érintette őket 1900—1914 között — különbözőképpen viselték el a veszteségeket. Hegyköz lakóit több évtizede apasztotta már a kivándorlás. Teljes családok hagyták el — immár végérvényesen — falvaikat, így a fiatalabb korosztályok aránya egyre kisebb lett. Következményeként csökkent a születések, s növekedett a halálozások arányszáma: a kicsiny természetes szaporodást a kivándorlás teljes egészében felemésztette, s ennek eredményeként a Hegyköz nagy része fogyó népességű területté vált.39 Tokaj-Hegyalján a közepes mérvű természetes szaporodás jórészt ellensúlyozta a kivándorlási veszteségeket, így itt váltakozva csekély mérvű tényleges szaporodás és kisebb arányú tényleges fogyás figyelhető meg. A Bodrogközben és a Taktaközben - a szülőképes korosztályok rendkívüli aránya, s a nagyobb gyermekáldással bíró uradalmi cselédek nagy száma40 miatt - nagyon magas 48
