Borsodi Levéltári Évkönyv 3. (Miskolc, 1980)

Bársony István: Adalékok a Szabolcs megyéből Abaúj, Borsod és Zemplén megyékbe irányuló jobbágymigráció kérdéséhez a XVIII. század első évtizedeiből

Korábban az összesített adatoknál már láttuk, hogy mennyi jószágot hoztak magukkal a Szabolcsból érkezők. Ezek száma már semmi esetre sem elhanyagolható! Világosan elárulják azt is, hogy az új települők tekintélyes része nem nincstelenül, csak keze- munkájára számíthatva vágott útjának, hanem magával vitte az új viszonyok közötti boldogulás alapvető feltételeit jelentő jószágait is. Ez döntően ökör és tehén tulajdonát jelentené, nem kevés azonban azoknak a száma, akiknek lovuk, juhuk, vagy sertésük volt. Ez utóbbiak közül különösen fontos a juhot tartók száma. Húsz juha volt az 1718-ban Herepre telepedett Csukás Péternek; 30—30 a Szederkénybe, illetve Harkányba költözött Sándor Mihálynak, Boros Andrásnak. Négy olyan gazdát is összeírtak az illegálisan távozot- tak között, akiknek 60—60 juhuk volt!

A sertést tartók közül kiemelkedik Hajdú Péter (Harkány, 40); Bári András (Szerdahely, 40); Hegedűs Péter (Harkány, 30); Végh Mihály (Igrici, 20); Balogh András (Harkány, 20).

Alkalmanként egy-egy jövevény számottevő jószágállománnyal telepedett meg új lakóhelyén. Az Igricibe költözött Végh Mihálynak 6 ökre, 6 tehene és 20 sertése volt; a Szederkénybe telepedett Sándor Mihály 6 ökör, 4 ló, 6 tehén és 30 juh gazdája. Négy ökre, 1 tehene, 60 juha és 4 sertése volt Sóvári Miklósnak (Harkány). Az 1718-ban Rusz- kára érkezett Porkonya Ferenc jószágai: 6 ökör, 3 tehén, 60 juh és 12 sertés.

Az esetleges további, helytörténeti kutatásokkal kapcsolatban szükségesnek tartjuk még feltüntetni a tanulmányból azokat a településeket, amelyeket a korábbi, a jelenlegitől — akár némileg is — eltérő névhasználat; a más településhez, más megyéhez, illetve országhoz való kerülés következtében nem találhatunk meg a mai Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén.

Bocs: Belsőbőcs. (Abaúj m.) 1800 körül Borsod megyéhez csatolták, (1950-ben Külső- bőccsel Bocs néven egyesült).

Dobsza: Felsődobsza.

Bábolna: Tiszabábolna.

Csát: Mezőcsát.

Herep: Tiszadorogma határába olvadt.

Keresztes: Mezőkeresztes.

Keszi: Tiszakeszi.

Noszvaj: ma Heves megyében.

Palkonya: Tiszapalkonya.

Szederkény: Tiszaszederkény, ma: Leninváros.

Tarján: Tiszatarján.

Bénye: Erdőbénye.

Csécs: Nagycsécs.

Darnóc: Dámóc. (Darnóc a forrás lapjain!)

Karád: Tiszakarád.

Keresztúr: Bodrogkeresztúr.

Kispatak, Patak: Kispatak és Nagypatak egyesítéséből 1888-ban keletkezett Sárospatak. Ladány: Tiszaladány.

Liszka: Olaszliszka.

Lúc: Tiszalúc.

Luka: Bodroghalom.

Nagycigánd: Cigánd.

Petraho: Bodroghalász. (1950-ben Sárospatakhoz csatolták.)

Szada: Taktaszada.

Újfalu: Vámosújfalu.

3 Levéltári Évkönyv III.

33