Borsodi Levéltári Évkönyv 3. (Miskolc, 1980)

Kun László: A szocialista konszolidáció első hetei Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 1956. november 4-19

[64] Északmagyarország, 1956. november 7.

[65] MB NB 80/1958., illetve Legfelsőbb Bíróság TNB 36/1958/5.

[66] MB NB 80/1958.

[67] MB NB 80/1958.

[68] Pálmai József szerint: „ .. . felszólítást csináltunk a munka felvételére. Úgy tudom, ki is lett adva, de egyesek megjegyzéseket fűztek hozzá, hogy mindez az oroszok befolyására történik és Székely és Turbók a Pálmai spiclije. (MB NB 80/1958.)

[69] MB NB 80/1958.

[70] Északmagyarország, 1956. november 7.

[71] MN NB 80/1958.

[72] Jegyzőkönyv a vállalati átszervezéssel és a munka beindításával kapcsolatos feladatok megbeszéléséről. (November 12. MB NB 80/1958.)

[73] MB NB 181/1958. Az üzem megbízott igazgatója szerint: „délben úgy nézett ki, hogy elég jól állunk és ekkor . . . körútra indultunk az üzemben. Egy személyautó állt a hivatalház előtt, nagy lótás-futás volt, mert a kormányhoz akart menni a küldöttség, tájékoztatást kérni. A durva- hengerdében az emberek mondták, hogy valaki azt mondta, amig a küldöttség vissza nem jön, nem kell dolgozni.”

[74] Az LKM nagyüzemi munkástanács 1956. november 6-i ülésének jkv-e.MB NB 181/1958.

[75] MB NB 181/1958.

[76] MB NB 80/1958.

[77] MB NB 181/1958-13.

[78] Az üzem egyik lakatosa, Túró Gyula például „a hegyeken keresztül” gyalog ment be az üzembe, a Miskolctól légvonalban 35 kilométerre fekvő Nemesbikkről. (MB NB 181/1958.)

[79] Deme László személyes közlése alapján.

[80] B.-A.-Z. megyei Tanács irattára, 1956. XI. 7-XII. 31. Az annabányai munkástanács elnökének rádiófelhívása.

[81] B.-A.-Z. megyei Tanács irattára, 1956. XI. 7—XII. 31. (Feljegyzés Koval elvtárs részére.)

[82] Deme László közlése szerint Nagy, a tröszt munkástanácsának elnöke, többször panaszkodott neki, hogy nem bír Burkussal.

[83] A BSZT igazgatójának és főmérnökének telexbeszélgetése november 13-án. (МВ В 1461/1958.)

[84] Az ózdi munkástanács november 4-ét követő tevékenységére vonatkozóan rendkívül hiányos adataink vannak, ezért a két csoport közötti harc folyamatát nem áll módunkban vizsgálni, pusztán a folyamat végpontjait tudjuk megragadni.

[85] MB NB 808/1957.

[86] Ezt az álláspontot fejezte ki az LKM nagyüzemi munkástanácsának november 6-án lemondott elnöke: „Nekem az volt a lényeges, hogy a gyár tönkre ne menjen, függetlenül attól, hogy ki van a kormányon.” (MB NB 181/1958.)

[87] MB NB 181/1958.

[88] MB NB 181/1958.

[89] Az ózdi munkástanács egyes tagjai azért rohantak ki a kormány és vezetői ellen, mert — úgymond - nem igyekszik megszüntetni a harcot a régi munkások között. (MB NB 808/1957.)

[90] Szabad Ózd, 1956. november 14.

[91] u. o.

[92] MPB Arch. Gyűjtemény. A munkástanácsok anyagai. Az LKM nagyüzemi munkástanácsa 1956. november 12-i ülésének jkv-e.

[93] MB NB 181/1958.

[94] MPB Arch. 1/1957-31. Irányelvek néhány politikai és gazdasági kérdésről. ... A későbbiek során bizonyos politikai problémákat okozott, hogy a Szervezőbizottság nem ismerte megfelelően a Földvári tevékenységét, így rovására írtak olyan dolgokat is, melyek nem feleltek meg a valóságnak. Pl.: „Földvári és csoportja kapitalista restaurációt akart, a célból összeköttetése volt egy Nyugat-Németországban tartózkodó ellenforradalmi csoporttal, sportrepüló'gépet indított összekötővel a nyugati határra, a Kádár kormánnyal szemben külön kormányt akart alakítani Borsod megyében” stb. (MPB Arch. 1/1957 — rendezés alatt. Az MSZMP 1957. július 19-i kibővített ülésének jkv-e.)

[95] Koval Pál személyes közlése.

[96] Koval Pál személyes közlése.

[97] Az ózdi küldöttség egyik tagja Viskolczcal együtt szabadult október 29-én a csolnoki politikai rabmunkahelyról. (MB NB 181/1958.)

[98] MB NB 181/1958.

[99] A munkástanácsok LKM-ben 1956. november 16-án elfogadott határozata MB NB 181/1958.

278